A magyar vállalkozásokat súlyosan terheli Európa egyik leggyorsabban emelkedő energiaárának nyomása.

A tavalyi második félévben jelentős ugrást mutattak a nem-lakossági áramárak Magyarországon, amelyek a második-negyedik helyre emelték az országot az európai rangsorban. Ez a tendencia tovább rontotta a magyar vállalatok versenyképességét - derül ki a Portfolio legfrissebb elemzéséből. Az Eurostat újonnan közzétett adatai azt is tükrözik, hogy a nem-lakossági gázárak között egy nagy fogyasztási kategóriában a magyar ár kiemelkedik a legmagasabbak közül. Ugyanakkor kedvező hír, hogy a kisebb vállalkozások gázára már az európai átlaghoz közelít, így a helyzet némiképp javult számukra.

A napokban tette közzé az Eurostat a lakossági és nem-lakossági (céges és intézményi) áram- és gázárak tavalyi második féléves adatbázisát (ebből az európai szinten is legalacsonyabb lakossági árak kérdésével szerdán már foglalkoztunk), amely költségoldali versenyképességi szempontból is nagyon jó összevetést ad arra, hogy a magyar cégek áram- és gázárai mennyire magasak európai viszonylatban.

A kép a villamosenergia-díjak tekintetében aggasztó, hiszen a magyar vállalatok nettó áramárai még inkább a kontinens élvonalába emelkedtek.

Amint a tavalyi első félévi adatok alapján megírtuk: akkor a harmadik-hetedik legmagasabbak voltak a magyarországi céges áramárak a különböző fogyasztási sávokban, ezek a második-negyedik helyekre jöttek előre a tavalyi második félévre.

A földgáz piaca vegyes képet mutatott az elmúlt időszakban: a tavalyi év első felében Magyarországon az európai rangsorban az első, valamint a negyedik-hatodik legmagasabb árakat tapasztaltuk. A második félév során azonban az egyik jelentős fogyasztási kategóriában továbbra is a legmagasabb átlagárat jegyeztük, ami aggasztó tendencia. Ugyanakkor pozitívum, hogy a kisebb fogyasztási sávokban sikerült visszaesni az európai középmezőnybe, ami kedvezőbb helyzetet teremtett az átlagárakat illetően.

Áprilisi elemzésünk során már röviden áttekintettük azokat a kulcsfontosságú nemzetközi tényezőket, amelyek tavaly második félévében felfelé húzták a gáz- és villamosenergia nagykereskedelmi árakat. Ezek a változások nemcsak a globális piacot érintették, hanem itthon is éreztették hatásukat, hiszen hozzájárultak a kiskereskedelmi értékesítési árak emelkedéséhez, miközben a kereskedők profitja is csökkent a fokozódó piaci verseny fényében.

Ezzel együtt is érdemes ránézni az alábbi grafikonra, amely azt mutatja, hogy

tavaly a második félévben a nagyobb céges magyarországi áramfogyasztók átlagára nőtt meg jobban (17-20%-kal, a kisebbeké 4-6%-kal), de közben a kisebb éves fogyasztású cégek átlagára még mindig sokkal magasabb, kilowattóránként 0,25 euró közeli értéket tett ki.

Mindez arra utal, hogy a nagyobb cégek magasabb arányban alkalmazhattak az árambeszerzésük során indexált alapú szerződéseket, és emiatt szűrődött be intenzívebben az ő áramszámlájukba a második féléves - olykor kiugró mértékű hazai - nagykereskedelmi piaci áremelkedés. Ezzel párhuzamosan viszont a kisebb magyarországi cégek nagyobb arányban támaszkodhattak a fixált, és ezzel együtt átlagosan drágább árambeszerzési szerződésekre.

Bár a nagykereskedelmi gáz- és áramárak piaci összefüggései azt sugallnák, hogy érdemes lenne először a kiskereskedelmi nem-lakossági gázárak rangsorát bemutatni, mi mégis a több izgalmas aspektus miatt megfordítjuk a sorrendet. Így tehát első körben a villamosenergia szektorába merülünk el, ahol ötfajta éves fogyasztási sávot elemeztünk az Eurostat kategorizálása alapján. Minden vizsgálatunk során a nettó adatokat vettük alapul, azaz az áfát és egyéb levonható adókat figyelmen kívül hagytuk.

Azt látjuk, hogy

A legkisebb éves fogyasztási sávban (20-499 MWh) Írországot követően Magyarországon költötték a második legmagasabb összeget az áramra a vállalatok a tavalyi év második felében.

Ez átlagosan 0,2443 eurót jelentett kilowattóránként, ami ráadásul 6,4%-os visszaemelkedés volt a tavalyi első félévi adathoz képest (0,2296 euró). A minden adót és áfát is tartalmazó bruttó ár (amely adótartalmat idővel nyilván vissza tudnak igényelni a cégek, de átmenetileg leköti a likviditásukat) esetén szintén Európa második legmagasabb áramárával (0,3248 euró/KWh) szembesültek a magyar cégek az írek után a tavalyi második félév átlagában.

A 500-1999 MWh éves fogyasztási sávban a magyar vállalatok számára a tavalyi év második felében Európa harmadik legmagasabb nettó áramdíját (0,2138 euró/KWh) kellett kifizetniük, megelőzve őket csak az ír és horvát cégek. Ezen a területen a bruttó ár tekintetében szintén a harmadik helyet foglaltuk el (0,2861 euró/KWh), ám a ciprusi és dán cégek előttünk jártak.

A tavalyi év második felében a magyar vállalatokat is súlyosan érintette a fogyasztási sáv, amely 2000 és 20000 MWh között mozog. Ezen a téren a magyar cégek a második legmagasabb átlagos nettó áramárral kellett, hogy szembenézzenek Európában, amely 0,1961 euró/kWh-t tett ki. Különösen aggasztó, hogy az első félévhez képest 16,7%-os áremelkedést tapasztaltunk, hiszen az első félév átlagára 0,1680 euró/kWh volt. Ezen a fogyasztási szinten a bruttó árakat nézve csupán a ciprusi és dán cégek álltak a magyar cégek előtt, magasabb átlagárakkal.

Az ipari szektorban tevékenykedő nagyfogyasztók számára különösen fontos a tavalyi második félév nettó árainak alakulása, különösen az évi 20,000-69,999 MWh közötti fogyasztási sávban. Az Eurostat által közzétett adatok szerint megfigyelhető, hogy...

Itt a negyedik legmagasabb a magyar átlagár szintje.

A magyar áramár, amely 0,1725 euró/KWh-ra emelkedett, figyelemre méltó, hiszen ez 20,6%-os növekedést jelent a tavalyi év első félévéhez képest, amikor az ár 0,1463 euró volt. Az alábbi ábra is világosan mutatja, hogy a magyar cégek versenytársaihoz képest, akiknek az áramára 10-30%-kal alacsonyabb volt a tavalyi második félévben, komoly hátrányba kerültek. A bruttó magyar ár, amely az áfát és egyéb levonható adókat is magában foglalja, ezen az éves fogyasztási szinten Európa harmadik legmagasabbja lett, csupán Dánia és Ciprus után.

Az igazán nagy, 70000-150000 MWh közötti éves áramfogyasztású vállalati kategóriában is a negyedik legmagasabb volt a magyar nettó áramár

(0,1630 euró/KWh) az ír, holland és ciprusi értékek után, és amint az alábbi ábrán mutatjuk: itt is intenzív emelkedést tapasztaltak a magyar cégek a tavalyi első félévi adathoz képest (0,1352 euró). A bruttó magyar nem-lakossági áramár (0,2216 euró) ebben a kategóriában a harmadik legmagasabb volt a tavalyi második félévben a ciprusi és dán adatok után.

A nem lakossági földgáz kiskereskedelmi árak Magyarországon a tavalyi év második felében mind a négy, általunk elemzett éves fogyasztási kategóriában 2-12% közötti csökkenést mutattak, még a megemelkedett nagykereskedelmi árak ellenére is.

Ezzel párhuzamosan különösen figyelemre méltó az a megállapítás, amelyet a következő, negyedik (nagy) fogyasztási sáv kapcsán tettünk: Európában a magyar adatok kiemelkednek, hiszen a legmagasabb értékeket mutatják az összes elérhető uniós és azon kívüli ország közül.

A nem-lakossági földgázfogyasztás esetén az első releváns éves fogyasztási sáv a kisvállalkozásokra jellemző 39-392 köbméter közötti (1000 és 10000 GJ közötti) kategória, amelyben a tavalyi második félév során a magyar nettó átlagár (0,0664 euró/KWh) belesimult a régiós, sőt az összeurópai mezőnybe, tíz ország átlagára is magasabb volt, és így az uniós átlagárnál (0,0681 euró) is alacsonyabb volt a magyar. Ezen a viszonylag kedvező magyar helyzeten az sem változtat, ha az áfával és egyéb adókkal együtt nézett bruttó árat vizsgáljuk: ott is alacsonyabb volt a magyar átlagár az uniósnál.

Az évi 392-3921 köbméter közötti (10000 és 100000 GJ közötti) éves fogyasztási sávban a magyar nettó átlagár (0,0553 euró/KWh) harmonikusan illeszkedett az uniós átlaghoz, és még a régió más országainak, mint például Csehország, Németország és Szlovákia, gázárainál is alacsonyabbnak bizonyult. Érdekes módon a bruttó magyar átlagár szintén az uniós átlaggal azonos volt, miközben számos más tagállamban a nem-lakossági gázárak jelentősen magasabb értékeket mutattak a tavalyi év második felében.

A még kiterjedtebb,

éves szinten 3921 és 39215 ezer köbméter közötti (100 ezer és 1 millió GJ közötti) gázfogyasztási sávban viszont már változott a helyzet, mert csak hat tagállamban volt drágább az átlagár a tavalyi második félévben,

Tedd egyedivé a szövegedet: Magyarország esetében az ár 0,0516 euró/KWh, míg például a szlovák, svéd és finn tarifák eltérőek.

Az ipari nagyfogyasztók esetében, akik éves fogyasztásuk szempontjából 39 ezer és 392 ezer köbméter, vagyis 1 és 4 millió GJ között mozognak, a helyzet jelentősen eltér a korábban említettektől. Itt ugyanis...

A tavalyi év első feléhez képest a magyar adat továbbra is kiemelkedően magasnak bizonyult.

A magyar energiaárak jelenlegi helyzete figyelemre méltó, hiszen a hazai gázár 0,0605 euró/KWh értéket mutat, ami az összes elérhető uniós és azon kívüli ország között is kiemelkedő. Érdemes megjegyezni, hogy a tavalyi év második felében az uniós átlag mindössze 0,0440 euró volt, ami 28%-kal marad el a magyar szinttől. Ha a bruttó gázárat is figyelembe vesszük, beleértve az áfát és egyéb visszaigényelhető díjakat, akkor Dániában és Finnországban tapasztalt árak már meghaladják a magyar árat, ezzel is hangsúlyozva a különbségeket a térség energiaellátásában.