Az albérletpiac izgalmas változásokon megy keresztül: miként óvhatjuk meg magunkat a csalóktól?
Figyelmeztető jelként szolgálhat, ha az árak túlságosan alacsonyak, vagy ha sürgetve vagyunk arra, hogy a kauciót azonnal rendezzük.
Évente körülbelül száz olyan bejelentés érkezik a rendőrséghez, amelyek albérletcsalásokkal kapcsolatos eljárásokat indítanak. Valójában azonban valószínűleg ennél sokkal több áldozat van, hiszen sokan inkább saját magukat okolják, amiért bedőltek egy csalónak, és így maguk próbálnak nyomozni a kizsebelőjük után. Ez viszont korántsem egyszerű feladat, sőt, gyakran a rendőrség is nehezen boldogul, mivel a csalók rendkívül óvatosak és igyekeznek minimalizálni a nyomokat. Ahelyett, hogy utólag szomorkodnánk vagy magánnyomozásra adnánk a fejünket, talán érdemesebb lenne a megelőzésre fókuszálni, hiszen a csalók leleplezése nem is olyan bonyolult, mint elsőre tűnik.
- A legtöbb albérletcsalás a Facebook közösségi oldal kiadó lakásokkal foglalkozó csoportjain keresztül valósul meg, csak most legalább 20-25 olyan csoport van, ami fővárosi, olcsó bérleményekkel foglalkozik, drága lakásokat nem ezen a platformon hirdetnek - elemezte a helyzetet Molnár Gábor, az L-Tender Zrt. adatbiztonsági szakértője, egykori budapesti nyomozó.
- Ezek a csoportok önmagukban is veszélyesek, hiszen az adminok nem ellenőrzik a tagokat, gyakorlatilag egy kattintásra felvesznek bárkit, akár hamis profillal is, miközben a naiv albérletkereső azt hiszi, egy csoporttag csak valós személy lehet.
A szakértő véleménye szerint, ha egy csoportban valaki rábukkan egy olyan hirdetésre, amely felkeltette az érdeklődését, számos tényezőre érdemes odafigyelnie, mielőtt akár a hirdetővel való tárgyalásra lépne.
Az alapelv, hogy mindig érdemes alaposan megvizsgálni a hirdető profilját, különösen, ha az a csoporton kívül helyezkedik el. Ha a fiók friss, vagy a bejegyzések és ismerősök száma csekély, az már önmagában gyanúra adhat okot, és érdemes elkerülni az ilyen hirdetéseket. Továbbá, ha fővárosi ingatlant egy külföldi tulajdonos vagy megbízó hirdet, az gyakran jelzi, hogy vagy hamis információkkal állunk szemben, vagy egy ellopott profilt használnak. Ha a hirdető valódi, akkor általában 3-4 kattintás az ismerősi hálózaton belül elég ahhoz, hogy találjunk egy közös ismerőst. Ilyen esetekben érdemes időt szánni arra, hogy üzeneteket küldjünk, és érdeklődjünk a hirdető kilétéről. Ha sikeresen átmegy az ellenőrzésen, jöhet a következő lépés.
Az is gyanús, ha alacsony az ár, vagy ha a hirdető azt szorgalmazza, hogy minél előbb kössenek üzletet, és adják át a kauciót, a bérleti díjat, mert "mások is várnak a lakásra". Ennek nem szabad bedőlni, egy valós főbérlő nem siettet, nem akar azonnal pénzt látni. A lakásban sem szabad üzletet kötni, legfeljebb olyan tanúk jelenlétében, akiknek a személyazonosságáról meggyőződtünk.
- Aki egyedül megy lakásnézőbe, vagy két fiatal, felnőtt kisérő nélkül, azt szinte biztosan lehúzzák a csalók, akik megijednek, ha a lakáskereső egyetemista mellett ott van a szülő - magyarázta Molnár Gábor.
Ha nem hajlandó átadni az iratokat, csak miután megkaptuk a pénzt, illetve ha nem engedi, hogy fényképet készítsünk az igazolványáról, akkor érdemes azonnal elhagyni a helyszínt. Itt valami nem stimmel.
Az eddigi legsikeresebb magyar krimi sorozat, az Aranyélet, Thuróczy Szabolcs által életre keltett Miklósi Attila karakterével egy különleges figura lép színre. A történet elején Attila nem más, mint egy apróbb csalásokat elkövető figura, aki ügyesen bérbe ad olyan ingatlanokat, amelyek valójában nem az ő tulajdonában állnak.
- A figura és az elkövetési módszer is teljesen hiteles, az 1990-es évek elején jött divatba ez a bűncselekmény, hiszen előtte, a Kádár-rendszerben csak állami-tanácsi engedéllyel lehetett kiadni egy ingatlant, úgy pedig ez az üzletág nem volt terepe a csalóknak - mondta a Blikknek Farkas Attila, a BRFK Vagyonvédelmi Osztályának egykori nyomozója.
