Ez a valódi adóreform Magyarország szívében!
A "Tax Just Happens" koncepciója új kihívások elé állítja az adózókat Magyarországon, ahogy azt az RSM Adózás és adóváltozások 2025 című webináriumán bemutatták. Ez a már hagyományosnak számító év végi esemény most is a vállalati szektort érintő legfontosabb adómódosításokat helyezte a középpontba, feltárva a hazai és nemzetközi adózási trendeket. A tanácsadók emellett a munkavállalókat érintő adóváltozásokat és az ESG fenntarthatósági követelmények fontosságát is részletezték, hangsúlyozva, hogy a jövő adózási környezete folyamatosan változik, és a vállalatoknak alkalmazkodniuk kell ezekhez az új elvárásokhoz.
Clamba Viktória, az RSM vezető menedzsere, lenyűgöző előadást tartott az RSM webináriumán, amelyben részletesen bemutatta a 2025-től életbe lépő adózási változásokat. Ezen kívül Greff Magdolna, az RSM adóüzletágának menedzsere is fontos témát feszegetett, amikor az ESG (Környezeti, Társadalmi és Vállalatirányítási) normák és a fenntarthatóság új kötelezettségeiről beszélt, amelyek a vállalati szektort érintik.
A társasági adózás területén számos kedvező módosítás valósult meg. A számviteli értékcsökkenés adóalapban való érvényesítéséhez használható eszközök köre bővült, ami előnyös lehet a vállalkozások számára. Továbbá, az elismert költségek listája is szélesedett: például a hivatásos sportszervezeteknek adott ingyenes juttatások bizonyos feltételek mellett már levonhatóak - részletezte Clamba Viktória.
A szöveg egyedi megfogalmazásban a következőképpen hangozhat: "Fontos megemlíteni, hogy a belföldi társaságok esetében, ahol nem egyedi entitásokról van szó, hanem valamilyen vállalatcsoport tagjairól, 2024. január 1-jén életbe lépett Magyarországon a globális minimumadó törvénye. Ez a jogszabály már tartalmazta az előzetes bejelentési kötelezettséget az adóalanyok számára, amelyet az érintett naptári éves adózóknak 2024. december 31-ig kell teljesíteniük. A globális minimumadó kapcsán különös figyelmet kapott a helyi kiegészítő adó, azaz a QDMTT, amely új elemként került be a magyar jogi keretbe. Az érintett adózóknak 2025. november 20-ig már be kell nyújtaniuk az adóelőleg-bevallást és meg kell fizetniük az előleget a 2024-es adóévre vonatkozóan."
Greff Magdolna beszédében az ESG jelentéstételi kötelezettségek témája került előtérbe. 2024-től kezdődően a nagyobb vállalatok számára fokozatosan életbe lép a fenntarthatósági jelentés és az ESG beszámoló előírása, amely a vállalatok társadalmi és környezeti felelősségvállalását hangsúlyozza.
Az ESG rendszer kiépítése során a szakértő hangsúlyozta, hogy az ESG implementálása egyrészt egy egyszeri projekt, amelynek célja egy hatékony és jól működő ESG keretrendszer létrehozása, másrészt viszont az ESG fenntartása folyamatos folyamatot jelent, amely évenkénti beszámolási kötelezettségeket von maga után.
"A jogszabályi keretrendszer kialakulásának kiemelkedő következménye, hogy a jövőben kettős jelentéstételi kötelezettség hárul az érintett vállalatokra. Az egyik a fenntarthatósági jelentés, míg a másik az ESG beszámoló" - hangsúlyozta az előadó.
Az új szabályozás bevezetésének fő célja, hogy a vállalatok működésével kapcsolatos információk ne csupán pénzügyi jellegűek legyenek, hanem a fenntarthatóság szempontjából is átfogó képet nyújtsanak a befektetők és más érdeklődők számára. A jelentések összeállítása alapos előkészületeket követel meg a cégektől, és nem ritkán külső szakértők bevonása is szükséges a folyamat során.
Németh Lilla, az RSM adóüzletágának igazgatója előadásában azt mutatta be, hogy milyen kihívások elé állítják a magyar adózókat a NAV digitális fejlesztései és ezek alapján mire érdemes készülni. Szerinte egyfajta digitális transzformációban van az adóhivatal is, valamint az eljárások is, külön említést érdemel a Tax Just Happens alapelv, ami a NAV fontos célkitűzése.
Ennek mentén tervezi az adóhatóság a minisztériummal karöltve a jövőt az adózás tekintetében.
A folyamatban lévő digitális újításoknak köszönhetően az adófizetés "egyszerűen csak megtörténik", így például az M2M, eÁfa rendszer működése nyomán (automatizált, digitális, azonnali, szoftverekkel elemezhető), a NAV Mesterséges Intelligencia Munkacsoport fejlesztései révén (automatizálás, kockázatelemzések), DÁP digitális állampolgárság (2 faktoros autentikáció), együttműködési kötelezettségek előírásával (adategyeztetési eljárás).
Az adóhatóság célja, hogy a tranzakciók lebonyolításával egy időben folyamatos adatáramlás valósuljon meg a piaci szereplők és az adóhivatal között. E párhuzamos folyamat során azonnal rendelkezésre álljon az információ arról is, hogy az érintett szereplőknek milyen adókat és hová szükséges teljesíteniük.
Az adategyeztetési folyamat 2025-től új dimenziót nyit, amelynek során az adóhivatal aktív együttműködésre invitálja az adózókat és tanácsadókat. E kezdeményezés célja, hogy a felek közötti kommunikáció erősödjön, és a közös munka révén hatékonyabbá váljon az adóügyek intézése.
Az Art. a következő 138/A. §-sal egészül ki: "138/A. § [Adategyeztetési eljárás]
Felhívta a figyelmet arra Németh Lilla, hogy ha egy adózó nem reagál a 15 napos határidő alatt az adategyeztetési felhívásra, akkor annak mulasztási bírság lehet a következménye, amelynek összege 300 ezer forintot is taksálhat. A szakember arról is beszámolt, hogy jelenleg az adóhatóságnál melyek azok a területek, amelyek már olyan fejlettségi szinten vannak, ami lehetőséget ad az alapos adategyeztetésekre. Ide tartozik a NAV online számla, az eÁfa, az M-lapok az Áfa bevallásban, valamint a 08-as jelentések.
Sztankó Dániel, az adóigazgatóság szakértője, az Áfát érintő legfrissebb változásokat ismertetve hangsúlyozta a közvetett vámjogi képviselők adólevonási jogának új, módosított szabályait.
Az új adótörvény célja a szürkegazdaság elleni hatékony fellépés, különösen a közvetett vámjogi képviselő révén elkövetett adócsalások visszaszorítása. Ennek érdekében a jogszabály szigorítja azokat az eseteket, amikor a megbízó helyett a közvetett vámjogi képviselő érvényesítheti a termékimporttal kapcsolatos levonási jogot.
2025-től a közvetett vámjogi képviselők számára új lehetőségek nyílnak meg az import áfa levonásával kapcsolatban. Az importáló akkor érvényesítheti az adólevonási jogát, ha korlátozás nélkül rendelkezik ezzel a joggal, és erről nyilatkozik a képviselőnek. Továbbá elengedhetetlen, hogy megbízható adózónak minősüljön, illetve havi áfa bevalló legyen, vagy rendelkezzen import önadózási engedéllyel. Ha az importáló nem számít megbízható adózónak, de nem is tekinthető kockázatosnak (ez az ún. minősítés nélküli adózó kategória), akkor is van lehetőség kedvezményes import szabályok alkalmazására. Ebben az esetben a közvetett vámjogi képviselőnek el kell végeznie egy partner ellenőrzést, és az erről szerzett adatokat be kell jelentenie az adóhatóság felé.
Emelkedett a pénzügyi tranzakciós illeték általános mértéke és új kiegészítő illeték is bevezetésre került. Szintén növekedett a cégautóadó mértéke. Több adónem tekintetében - így a jövedéki adó és a gépjárművek adói és vagyonszerzési illetéke esetén - bevezetik az adómérték inflációkövető valorizációját, és élesedik a globális minimumadó előleg.
2025-re új adózási ösztönzők bevezetése várható, amelyek célja a jelenlegi rendszer fejlesztése. Ilyen intézkedések közé tartozik a kiskereskedelmi adó szabályainak átalakítása, amely elsősorban a nemzetközi online kereskedők adóztatásának fokozását szolgálja. Ezen kívül módosulnak a rövidtávú lakáskiadásra vonatkozó előírások is, továbbá a hibrid gépjárművekre eddig érvényes adómentességek megszüntetése is napirendre kerül. A bírságok mértéke is emelkedni fog, így az új szabályozások összességében jelentős változásokat hoznak az adózási környezetben.
Jövőre még mindig érvényben marad az extraprofitadó néhány szektorban: a bankok esetében, a biztosítási szektorban kiegészítő adókötelezettségek, az energiaiparban pedig bizonyos különadókat alkalmaznak, mint például a Robin Hood adó magasabb kulcsa és a kőolajtermelők különadója. Emellett a kiskereskedelmi ágazat is magasabb adókulccsal számolhat.
2025-től több különadó is eltűnik a kötelezettségek sorából, így például a közműadó, a légiforgalmi adó, a távközlési különadó, valamint a gyógyszergyártókra és gyógyszerforgalmazókra vonatkozó különadók. Emellett megszűnik a kőolajtermék-előállítók bevétel alapú adója, a KÁT/METÁR különadó, a kiegyenlítő kapacitás különadója, továbbá a feldolgozóipari gyártók számára kiterjesztett Robin Hood adó is.
2025-től két ütemben jelentős mértékben megemelkedik a családi adókedvezmény, amely duplájára nő. Ezen kívül a lakhatási támogatás adókedvezménye is szélesebb körben elérhetővé válik. Továbbá, az Aktív Magyarok névre keresztelt új alszámlával gazdagodik a SZÉP kártya juttatási rendszere.
