Ez az iparág jelentős nehézségekkel nézhet szembe, amennyiben bevezetésre kerül az árrésstop.

"Nem a felhőtlen optimizmus, hanem a realista panaszkodás a jellemző most leginkább" - kezdte beszédét Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke. A szakember szerint az elmúlt egy év nem volt rózsás, és a jelenlegi helyzet sem túl biztató. Az iparág számára ugyanakkor van némi remény, hogy a közeljövőben javulhatnak a körülmények.

Éder elmondta, hogy

2024-ben az élelmiszeripar teljesítménye, bár nem kiemelkedő, mégis kedvezőbb eredményeket hozott, mint az ipar egészének teljesítménye, amelyet recessziós nehézségek terheltek. Az élelmiszeripar 4 százalékos növekedést könyvelhetett el, míg az ipari szektor drámai mértékben zsugorodott.

Az idei évben tapasztalt jelentős csökkenés nem tudta ellensúlyozni a tavalyi teljesítményt, ezért a jelenlegi állapot még mindig elmarad a két évvel ezelőtti szinttől.

A húsipar rendkívül érzékeny a gazdasági környezet változásaira. Az előző évben a szektor teljesítménye jelentős növekedést regisztrált, azonban ezt a bázishatások magyarázzák. 2023-ban a feldolgozás, a tartósítás és a húskészítmények gyártása terén drámai visszaesés figyelhető meg, amely komoly kihívások elé állította az ipágat.

A belföldi értékesítési mutatók tavaly 13 százalékos növekedést mutattak, ám ez valójában csupán az előző évben elszenvedett visszaesés kiegyenlítése volt. A tőkehús piaci helyzet viszont még ennél is aggasztóbb: az értékesítés továbbra is csökkent az utolsó év során. Az elemzések alapján a húsfeldolgozás és tartósítás ágazatában az elmúlt két évben több mint 16 százalékos csökkenést észleltek.

- közölte az elnök

2024 decemberében a sertéshúsállomány 2,8 millióra nőtt, ami 7 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A kocalétszám 12 százalékos növekedése kedvező jele annak, hogy a tenyésztők még mindig lelkesedéssel dolgoznak, és számítani lehet a sertéshús-kibocsátás növekedésére.

A vágásszám jelentős emelkedést mutatott: 2024-ben 4,8 millió sertést vágtak le, ami 6,5%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Az Európai Unióban Magyarország a második helyen áll a sertéshús-termelésben, megelőzve több országot, csupán Románia áll előtte.

A külkereskedelem területén mind az export, mind az import jelentős növekedést mutatott, azonban az export dinamikusabb fejlődést eredményezett, hiszen 12 százalékkal emelkedett, míg az import csupán 5 százalékos növekedést könyvelhetett el. Ennek következtében a sertéshús külkereskedelmi mérlege kedvező, és a magyar sertéshúsipar továbbra is képes olyan magas hozzáadott értékű termékeket előállítani, amelyeket sikeresen exportálunk. Eközben olcsó alapanyagokat importálunk, ami hozzájárul a versenyképességünkhöz.

Éder Tamás véleménye szerint a húsipar nem a fő felelőse az élelmiszerárak növekedésének, inkább az áremelkedés áldozataként kell rá tekinteni. A sertéscombok ára emelkedett a legnagyobb mértékben, amelyeket a kormány ársapkával próbált szabályozni. Az árnövekedés problémája azonban továbbra is aktuális, mivel az alapanyagok költsége folyamatosan emelkedik, ami elkerülhetetlenné teszi az árak további növekedését.

A húsipar számára az áremelkedés és az állami beavatkozás közötti egyensúly megteremtése továbbra is komoly kihívást hordoz magában. Az iparági szereplők folyamatosan mérlegelik, hogyan lehetne elkerülni a túl gyors árnövekedést, miközben a növekvő költségekre válaszul elkerülhetetlen az áremelés.

A Hússzövetség elnöke arról számolt be, hogy

A jövő perspektívái tehát ellentmondásosak; noha felfedezhetünk biztató jeleket, a húsipar számára az idei esztendő sem mentes a kihívásoktól.

"2024 egy figyelemre méltó esztendőnek ígérkezik az infláció tekintetében, hiszen a korábbi inflációs válságot követően most kezdjük újra visszanyerni a megszokott normál szintet" - nyilatkozta Hunwald Zsuzsa, a YouGov Shopper Intelligence vezetője. A szakértő hangsúlyozta, hogy amint az infláció stabilizálódik, a GDP is várhatóan pozitív irányba mozdul el, ami a reálbérek emelkedésével is összefügg. Ez a gazdasági környezet kedvező hatással lesz a fogyasztói piacra, így a vásárlói magatartás is alkalmazkodni fog a megváltozott körülményekhez.

A 2024-es év első negyedévében az FMCG (gyorsan forgó fogyasztási cikkek) forgalma 2,9 százalékos növekedést mutatott, miközben a vásárlásonkénti költés 4,3 százalékkal emelkedett, ami az inflációval együtt vagy egy kicsit afelett mozog. Azonban a vásárlási gyakoriság minimálisan csökkent, amit a fogyasztók költségtudatosabb magatartásával lehet magyarázni. Az élelmiszerek vásárlásakor egyre nagyobb szerepet kapnak a promóciók, míg a saját márkák részesedése szintén folyamatosan nőtt az elmúlt években, 2024-ban azonban először tapasztaltak visszaesést, ami csökkentette a saját márkák piacának növekedését.

Ha az infláció hatását is figyelembe vesszük, akkor a kereskedelmi márkák részesedése közel 23,5 százalékkal növekedett.

A húsfogyasztás terén a friss hús és a feldolgozott húsok vásárlása is jelentős szerepet kapott, de a vásárlási intenzitás enyhén csökkent. A friss húsok piacán a csirke és a sertés dominálnak, míg a feldolgozott húsok között a sonka vásárlása volt a leggyakoribb. A szalámi, mint kategória, sokkal érzékenyebb a promóciókra, és az árak emelkedése ellenére is továbbra is népszerű.

A piaci trendek elemzése alapján 2024-ben a diszkontáruházak dinamikus növekedésnek indultak, míg a kisboltok fokozatosan elveszítették piaci részesedésüket. Ez a jelenség azt mutatja, hogy a diszkontok szerepe egyre fontosabbá válik, és a két bolt típusa között folyamatosan szélesedik a különbség. Annak ellenére, hogy az árak emelkedése tapasztalható, a vásárlói aktivitás nem csökkent drasztikusan; a fogyasztók továbbra is lelkesedéssel látogatják a boltokat, különösen a húspiacon, ahol kereslet továbbra is erős.

A húsvéti szezon különösen fontos a húsipar számára, mivel a sonka vásárlása az ünnepi időszakban kiemelt szerepet kap.

A vásárlók 50 százaléka hentesnél vagy piacokon vásárolja meg a húsvéti sonkát, és az átlagos háztartási költés 5838 forint körül mozog, ami egy csökkenő trendet mutat

- közölte Hunwald Zsuzsa. Hozzátette, hogy a húsfogyasztás összköltése 10 ezer milliárd forintra tehető, ami a gazdasági környezet és a vásárlói szokások változását tükrözi.