A magyarok a tűzijátékra szánt pénzüket más területeken is szívesen felhasználnák, például közösségi programok szervezésére, sportesemények támogatására vagy kulturális rendezvények megvalósítására. Sokan a helyi közösségek fejlesztésére, zöldterületek lé
A tűzijáték egyre inkább megosztó kérdés hazánkban, és mostanában egyre többen fogalmazzák meg, mire is költenének szívesebben a rendelkezésre álló forrásaikat.
Az augusztus 20-i ünnepség közeledtével a tűzijáték izgalma is a levegőben vibrál, hiszen idén a kormány 3,6 milliárd forintot különített el erre a látványos eseményre. A tűzijáték már az előző években is megosztotta a közvéleményt, és a legújabb felmérések alapján ez a tendencia továbbra is fennáll – olvasható az Economx legfrissebb cikkében.
A Publicus Intézet legfrissebb felmérése szerint a magyar lakosság elsöprő többsége nem ért egyet az augusztus 20-i ünnepségekre szánt milliárdok elköltésével, számol be a Népszava. A kutatás rámutat: tízből nyolc magyar inkább más célokra fordítaná az ünnepi költségvetést, 60 százalékuk pedig nem is követi majd az eseményeket.
A kormány idén 10,9 milliárd forintot szán az államalapítás ünnepére, ebből 3,6 milliárd jut a tűzijátékra. A rendezvénysorozat csúcspontjaként 30 perces pirotechnikai show-t ígérnek a Duna fölé, amely a tervek szerint Európa legnagyobb tűzijátéka lesz.
A lakosság döntő része másként költene, a felmérés szerint:
Még a Fidesz szavazóinak is csak 51 százaléka támogatja az ünnepi kiadásokat ebben a formában, míg az ellenzéki szavazók körében ez az arány jóval alacsonyabb, például a Tisza Párt szimpatizánsainak csupán 13 százaléka pártolja a tűzijátékot.
A megkérdezettek túlnyomó többsége úgy véli, hogy az ünnepségekre szánt pénzügyi keret túlságosan magas. A válaszadók 28%-a a jelenlegi költségvetés kétharmadát tartaná megfelelőnek, míg 59% legfeljebb egyharmadát hajlandó elkölteni. Sokan kiemelik, hogy a 10,9 milliárd forintos összeg pontosan megegyezik azzal, amit az állam a pedagógusok teljesítményalapú béremelésére szánna.
A részvételi szándék is alacsony, mivel 60% nem érdeklődik a tűzijáték iránt, 5% tervezi, hogy személyesen megnézi. 28% tévén vagy interneten követi, míg 23% más helyszíni programon vesz részt. A budapestiek körében korábban 74% már látta a tűzijátékot, míg ez az arány a vidéki városokban 46%, a falvakban 39%.
A lakosság a többi Szent István-napi rendezvény kapcsán is megosztott, de a legnagyobb vitát a közpénzfelhasználás, valamint a környezeti és állatvédelmi aggályok váltják ki. A felmérés tanúsága szerint a társadalom jelentős része inkább takarékosabb, fenntarthatóbb megoldásokat látna szívesen az ünneplés során.
