A konszolidációs hatás már a múlté: most ismét növekedésnek indult a kórházak adóssága.

Néhány napos csúszással pénteken jelent meg a március végi kórházi adósságadat a Magyar Államkincstár (MÁK) honlapján. Az egészségügyi intézményekben 39,4 milliárd forint kifizetetlen számla halmozódott fel a gazdasági vezetők íróasztalán. Csakhogy ez még nem a teljes kép. Március végén a lejárt összes kórházi adósság 57 milliárd forint volt, erről Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója beszélt a Magyar Kórházszövetség április közepén megrendezett konferenciáján. Ebben az adatsorban már benne vannak azok az egyetemi klinikák is, melyeknek a modellváltás miatt nem kell a MÁK-nak minden hónapban adatot szolgáltatniuk.

Az egyetemi klinikák március végi adósságai:

Az államkincstár legfrissebb, március végén közzétett adatai alapján az adatszolgáltatásra kötelezett 552 intézmény mindegyike eleget tett kötelezettségeinek. A tartozásokkal rendelkező intézmények száma 185-re rúgott, ezek közül 72 intézmény esetében a tartozás 30 napnál rövidebb ideje állt fenn.

Egy hónappal ezelőtt, február végén az intézmények adóssága a beszállítóik felé 45 milliárd forintra rúgott. Ezzel kapcsolatban részletesebben is beszámoltunk.

Az idei év kezdetén a kórházak vezetőinek komoly aggodalmakra adtak okot a nagymértékű tartozások. Január végére a betegellátók összesen 86,4 milliárd forintnyi adósságot halmoztak fel, a Magyar Államkincstár nyújtotta adatok szerint. Ha az egyetemi klinikák tartozásait is figyelembe vesszük, akkor a beszállítók felé fennálló összeg már 123,9 milliárd forintra rúgott.

„Tedd különlegessé a mondandódat!” – szólította fel az Economxot Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára.

A márciusban tapasztalt 12 milliárd forintos növekedés valóban figyelemre méltó, hiszen a NEAK adatai alapján tavaly havi szinten átlagosan 13,9 milliárd forinttal emelkedett a lejárt tartozások összege.

A kórházi beszállítók érdekeit képviselő főtitkár, Rásky László véleménye szerint a kormány idei döntése, miszerint havi 12,5 milliárd forinttal növeli a kórházak finanszírozását, új perspektívát nyithat a szektor számára. A 12 milliárdos támogatás így akár pozitívnak is tűnhet. Rásky hangsúlyozta, hogy a források elosztásának új megközelítése a korábbiaknál igazságosabb, hiszen a kormány a teljesítmény alapú díjazást is korszerűsítette. Ugyanakkor felvetődnek kérdések a pluszforrás valódi hatásairól. Míg a kórházak gazdálkodása várhatóan javulni fog, a folyamat nem lesz minden intézmény esetében azonos. A tolerálható adósság mértékét illetően Takács Péter, a Magyar Kórházszövetség képviselője, úgy nyilatkozott, hogy ez évi 80 milliárd forint körüli összeget jelent. Rásky aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy egyes intézmények a pluszforrást nem a tartozások rendezésére, hanem más célokra, esetleg tartalékolásra használják fel, ami a korábbi gyakorlatra emlékeztet. A helyzet javulásához elengedhetetlen, hogy az országos kórházi főigazgató (OKFŐ) figyelemmel kísérje és ellenőrizze a források felhasználását, így valóban kedvezőbb körülmények alakulhatnak ki az intézmények számára.

Ráadásul a havi 12,5 milliárd forintos további támogatás első kifizetése nem januárban, hanem áprilisban valósult meg, ráadásul visszamenőlegesen, a január-áprilisi időszakra vonatkozóan - emelte ki Rásky László.

Ugyanakkor az OSZ tagvállalatainak vezetői jó hírekről számoltak be, mert április második felében elindultak az utalások és megérkeztek a kórházaktól a kifizetetlen számlák végösszegei, mondta a szövetség főtitkára.

Jelenleg a kórházak adóssága alacsonyabb szinten áll, köszönhetően az év második hónapjában végrehajtott jelentős adósságrendezésnek. A februári kórházkonszolidáció keretében 96,4 milliárd forintot juttattak el az intézményekhez. Az idei évben a NEAK összesen 150 milliárd forintot folyósított a kórházak számára, amelyből túlnyomórészt utólagos számlák rendezésére került sor. Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem az ellátások finanszírozását célozta, csupán a tartozások rendezésére szolgált – emelte ki Kiss Zsolt a Kórházszövetség kongresszusán Mátraházán. Az egészségbiztosító főigazgatója szerint a múlt problémáit kell hátrahagyni, és úgy véli, hogy a kórházi adósság a legnagyobb ellenség. Kiemelte, hogy elengedhetetlen, hogy a betegek ellátását a valós költségeknek megfelelően támogassák az intézmények.

A legfrissebb államkincstári adatok alapján világosan kirajzolódik, hol a legkritikusabb a helyzet. A lista élén a jól ismert Észak-Pesti Centrumkórház, más néven Honvédkórház áll, amely 3,2 milliárd forintos tartozásával kiemelkedik. Ezt követi a Borsod-Abaúj-Zemplén és a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyék oktatókórháza, mindkettő 2,05 milliárd forintos adóssággal. Az Országos Onkológiai Intézet esetében a MÁK adatai szerint a februári 1,5 milliárd forintos tartozás már 1,7 milliárd forintra emelkedett.

Rásky László a kérdésre, hogy szükség lesz-e az idei évben közbeni kórházi konszolidációra, kifejtette: az egészségügyi politikai vezetők is elismerik, hogy az idei költségvetésben előirányzott 150 milliárd forint, amely havonta 12,5 milliárd forint formájában érkezik a kórházakhoz, nem elegendő a felhalmozódott adósság teljes kiegyenlítésére. Így várható, hogy az év során ismét megjelennek majd a lejárt tartozások.

- nyilatkozta az OSZ főtitkára.

Rásky László kifejtette, hogy folyamatosan figyelemmel kísérik a pluszforrásokat, és párhuzamosan ellenőrzik, hogy milyen mértékű adósság halmozódik fel az intézményekben. Hozzátette, ha ez az összeg eléri a 25-30 milliárd forintot, az OSZ biztosan kezdeményezni fogja az évközi adósságrendezést.