Egy édesanya előtt, a kistarcsai kórház szürke falai között, csend borult a szobára, amikor megtudta, hogy a diagnózis végstádiumú daganatos betegség. Az orvosok szavai mintha elakadtak volna a torkán, és a fájdalmas valóság súlya hirtelen a szívére nehez

Négy és fél évvel ezelőtt egy édesanya tragikus módon vesztette életét súlyos daganatos betegség következtében, akinek emlődaganatát 2016-ban állapították meg. A kistarcsai kórház és a háziorvosa súlyosan elmulasztotta tájékoztatási kötelezettségét, hiszen csupán az utolsó napokban tájékoztatták a beteget és családját arról, hogy a betegség végstádiumba került, és a kezelés már csak a tünetek enyhítésére irányult. Férje ezt követően pert indított, hivatkozva arra, hogy jogait és emberi méltóságát súlyosan megsértették. A kórház gyorsan reagált, és beleegyezett a sérelemdíj kifizetésébe.

Nem tájékoztattak egy súlyos daganatos betegségben szenvedő édesanyát arról, hogy végstádiumban van, gyógyíthatatlan a betegsége, és kezelése kizárólag a tünetek enyhítését szolgálja. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet beszámolója szerint a család az utolsó pillanatig reménykedett, és nem kaptak lehetőséget arra, hogy méltó módon felkészüljenek az édesanya és feleség halálára.

Anitát 2016-ban emlődaganattal diagnosztizálták, 2018-ban csontvelő- és májáttétet, majd 2020 elején agyi áttétet is találtak nála. Mint írják, az év őszétől már nem javult érdemben az állapota, egyre nagyobb fájdalmai voltak és időről időre nagyobb dózisú, erősségű fájdalomcsillapítókat kapott. Októberben kórházba került, ahonnan a kezelések után kiengedték, de még akkor sem szerepelt a dokumentációban, hogy milyen ápolásra szorul, a kezelésnek mi a célja, továbbá elmulasztották a betegség lehetséges kimeneteléről való tájékoztatást is. Kiemelték, hogy szó sem esett Anita életvégi támogatásának gondolkodásáról, vagy hospice ellátás igénybe vételéről.

Soha senkitől nem kaptam semmiféle információt, hogy mi az az otthonápolás, vagy hogyan kell végezni. Mindent, amire Anitának szüksége volt vagy kért, megcsináltam, mellette elláttam a gyerekeket is: óvoda, iskola és a teljes háztartás

- fogalmazott Anita férje, Gábor, egyedi stílusban.

2020 végén először rögzítették az orvosi nyilvántartásban, hogy Anita végstádiumban van. Miután december 28. és 31. között légzési nehézségekkel és lábfájdalommal kórházba került, ekkor dokumentálták, hogy a kezelési terv a palliációra összpontosít, amely a betegséghez kapcsolódó szenvedés csökkentését célozza. Anita sajnos pár nappal később, 2021. január 3-án távozott az élők sorából.

A szervezet véleménye szerint a családot megfelelő tájékoztatás hiányában megfosztották a szeretetben eltöltött közösen megélt pillanatoktól, valamint attól a lehetőségtől, hogy méltó módon felkészülhessenek Anita halálának elkerülhetetlen pillanatára. Különösen aggasztó, hogy nem kaptak információt az Egészségbiztosítási Alap keretein belül elérhető otthoni szakápolás és hospice szolgáltatás lehetőségeiről, amelyek igénybevételét a háziorvosnak saját hatáskörében kellett volna elrendelnie.

A családdal történtek rávilágítanak arra, hogy a hazai egészségügyi ellátórendszer sokszor nem tud kellő odafigyeléssel és empátiával viszonyulni a gyógyíthatatlan betegségben szenvedőkhöz

- jelentette be a TASZ.

Gábor később, Stánicz Péter ügyvéd közreműködésével peres eljárást indított a kistarcsai kórház és Anita háziorvosa ellen. Az indítvány alapját az adta, hogy a két intézmény elmulasztotta a tájékoztatási kötelezettségét, amivel súlyosan megsértették a család emberi méltóságát. A kórház nem várta meg a bírósági döntést, hanem beleegyezett abba, hogy kifizeti a keresetben szereplő sérelemdíjat, amely Attila és két kiskorú gyermek számára lett megállapítva. Fontos megjegyezni, hogy ez az összeg csupán jelképes, hiszen a lényeg nem a pénz mértéke volt, hanem az, hogy a bíróság hivatalosan is elismerte: súlyosan megsértették Anita és családja jogait, valamint emberi méltóságukat.