A parajdi sóbánya utolsó épen maradt szakasza is összeomlott, miközben a háromszéki falvakban heves árvíz pusztít.
A parajdi lakosok úgy vélik, hogy a veszélyek létezéséről már hosszú idő óta tudomásuk volt, míg a bánya vezetősége nemcsak figyelmen kívül hagyta ezt az információt, hanem azt sem tette lehetővé, hogy a helyi közösség részt vegyen a védekezési intézkedésekben.
Az utolsó reményt is elvesztették a híres parajdi sóbányát az áradástól menteni próbáló alakulatok. Csütörtök reggelre a bánya összes szintjét elöntötte a víz, az úgynevezett Telegdy-részleget kivéve. Ez a kiterjedt bányarendszer legfiatalabb része, amit 1991-ben kezdtek kiásni, és ahol 1994-ben indult meg a kitermelés.
Csütörtök délelőtt a víz utat tört magának ebbe a részlegbe is, még akkor is, ha a bányamentők fa vázszerkezetbe öntött betongáttal próbáltak megakadályozni ezt a folyamatot. Ezt Nyágrus László polgármester erősítette meg a Maszol portálnak adott nyilatkozatában. A romániai Országos Sóipari Társaság (Salrom) csütörtöki közleménye világossá tette, hogy a Telegdy-bányarész megmentése már nem lehetséges, és a föld alatti sókészlet, valamint a berendezések és gépek is veszélybe kerültek, mivel nem minden eszközt tudtak időben kimenteni.
A helyi lakosok egy része a fenti hírt hallva utcára vonult és spontán tüntetésbe kezdett. A tiltakozók elé Sebestyén József beruházási igazgató állt ki, aki a hangulatot megtapasztalva ott helyben lemondott a pozíciójáról.
A helyiek felháborodása teljesen érthető, hiszen az eddig virágzó bánya nemcsak a régió legjelentősebb munkaadójának számított, hanem a látogatók egyik legkedveltebb célpontja is volt. A bánya sorsa drámai fordulatot vett, amikor a fölötte folyó Korond-patak vízhozama váratlanul a szokásos 50-100-szorosára emelkedett. A mederben gyorsan elhelyezett geotextilréteg hirtelen átszakadt, és a becslések szerint másodpercenként 50-60 köbméter víz zúdult a tárnákba a víznyelőn keresztül. A víz már május első hetében más utakon is elérte a bányát, és az utóbbi hetekben több szintet is elöntött a hétből, amely a bánya működésének jelentős csökkenéséhez vezetett.
Nem csupán Parajd szenvedett a hirtelen lezúduló hatalmas vízmennyiség következményeitől; sokan úgy vélik, hogy a térségben elterjedt illegális erdőirtások is hozzájárultak a problémához.
Továbbra is folytatódik a harc az árvíz és a belvíz ellen Székelyföld területén, különösen a Kovászna megyei Háromszéken. A legnagyobb kihívást az újságírók által is gyakran emlegetett Feketeügy folyó jelenti. Ugyanakkor nem minden település szenved azonos mértékben: például Nagyborosnyón, amely a Feketeügybe ömlő Kovászna patak közelében helyezkedik el, a legnagyobb gondot az esőzések nyomán keletkező belvíz okozza.
A Feketeügy mostanra igazán lenyűgöző szélességgel büszkélkedhet Réty környékén, Kovászna megyében.
A Háromszék című helyi újság legújabb tudósítása alapján a legnagyobb mértékben érintett területen csütörtökön észlelhető volt a folyók és patakok vízszintjének mérsékelt csökkenése. A vízgyűjtő zónában azonban pénteken is esőre lehet számítani, de az időjárás a prognózisok szerint szombattól kezdve fokozatosan megnyugszik. A lap arról is beszámolt, hogy csütörtök hajnalban 280 embert kellett kitelepíteni a veszélyeztetett területekről.
Kicsit lejjebb, Uzonnál így nézett ki a helyzet szerdán:
A folyó több helyen is akadályozza a közlekedést, mivel fontos közlekedési útvonalakat is elöntött:
Bácsteleken 54 ház lakóit kellett kitelepíteni az áradó Feketeügy miatt:
A Kovásznával szomszédos Pákét szerdán a Feketeügy mellékfolyója, a Kovászna patak áradása sújtotta, amely még az országút fölött is átfolyt.
De ez még semmi ahhoz képest, ami néhány kilométerrel feljebb zajlott Kovászna szívében, ahol a megáradt folyó már a járdát is elmosta.
Más folyók is szerepet játszottak ebben a helyzetben, így festett az Olt folyó képe Tusnádfürdőn, Hargita megyében:
A román vízügy csütörtökön a következő folyókra hirdetett ki harmadfokú árvízvédelmi készültséget, ami péntek délig lesz érvényben:
A Maszol információi alapján a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a következő időszakokban számottevően megnövekedett áradásokra és a védekezési rendszerek határainak átlépésére lehet számítani.
Másodfokú (narancssárga) figyelmeztetés van érvényben több más folyóra is, köztük a Nagy-Küküllőre, a Kis-Küküllőre, az Oltra, a Bodzára, a Tatrosra, a Bârladra és a Miletinre.
