Elemzők véleménye alapján úgy tűnik, hogy a törékeny izraeli-Hezbollah tűzszünet valószínűleg fenntartható marad.

Egy egykori libanoni hadseregtábornok véleménye szerint, még abban az esetben is, ha Izrael az összes szárazföldi egységét visszahúzza Libanon területéről, a légitámadások továbbra is folytatódhatnak.

Az Izrael és a Hezbollah libanoni fegyveres csoport közötti törékeny tűzszünet már több mint egy hónapja érvényben van. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a megállapodás részleteit a január végi határidőig valószínűleg nem fogják teljes mértékben betartani.

A november 27-én létrejött megállapodás alapján a Hezbollahnak sürgősen le kell állítania a Dél-Libanonban folyó harcokat. Ezzel párhuzamosan Izraelnek 60 napon belül vissza kell vonnia csapatait a térségből, és a terület ellenőrzését át kell adnia a libanoni hadseregnek, valamint az ENSZ békefenntartó erőinek.

Izrael eddig csak kettőből vonult vissza az általa ellenőrzött számos dél-libanoni város közül, valamint továbbra is támadja a Hezbollah állítólagos bázisait azzal vádolva a csoportot, hogy megpróbál rakétákat kilőni és fegyvereket szállítani, mielőtt azokat elfoglalhatnák és megsemmisíthetnék.

A Hezbollah, amelyet a közel 14 hónapja zajló konfliktus jelentősen meggyengített, figyelmeztetett, hogy ha Izrael nem távozik teljes egészében Libanon területéről a megadott 60 napos határidőn belül, akkor folytatják az ellenségeskedést.

Bár mindkét fél kölcsönösen vádolja egymást a tűzszünet megszegésével, elemzők véleménye szerint a tűzszünet fenntartása reális lehetőség, ami új reménysugarat jelent a háború következtében kitelepített és hazatérésre váró izraeli és libanoni családok ezreinek.

A Hezbollah 2023. október 8-án indította el rakétatámadásait Izrael ellen, mindössze egy nappal azután, hogy a Hamász offenzívát indított a zsidó állam ellen, ezzel elindítva a jelenleg is zajló gázai konfliktust. Azóta az izraeli légitámadások és szárazföldi műveletek következtében több mint 4000 ember vesztette életét Libanonban, köztük számos civil, miközben több mint egymillió libanoni kényszerült elhagyni otthonát.

A Hezbollah rakétatüze mintegy 60 000 embert kényszerített arra, hogy elhagyja otthonát Észak-Izraelben, és 76 embert, köztük 31 katonát ölt meg. A Libanonon belüli műveletekben közel 50 izraeli katona halt meg

A tűzszüneti megállapodás általában több fontos elemet foglal magába, amelyek célja a harcok leállítása és a béke elősegítése. Ezek közé tartozik: 1. **A harcok leállítása**: A felek kölcsönösen vállalják, hogy azonnal megszüntetik a katonai műveleteket. 2. **A fegyverek elhelyezése**: Részletes szabályok arról, hogy a felek hol és hogyan helyezik el fegyvereiket, hogy elkerüljék a további összecsapásokat. 3. **Megfigyelési mechanizmusok**: Olyan intézkedések, amelyek biztosítják, hogy a tűzszünetet mindkét fél betartja, például nemzetközi megfigyelők bevonásával. 4. **Humanitárius segély**: A megállapodás tartalmazhat rendelkezéseket a humanitárius segélyezésről, biztosítva, hogy az érintett lakosság hozzáférjen az alapvető szükségletekhez. 5. **Párbeszéd és tárgyalások**: A tűzszünet keretein belül a felek elkötelezhetik magukat a politikai párbeszéd folytatása mellett, hogy tartós megoldást találjanak a konfliktusra. 6. **Időkeretek**: A tűzszünet időtartama és annak megújításának lehetőségei, amelyek lehetővé teszik a felek számára, hogy újra értékeljék a helyzetet. Ezek az elemek segítenek abban, hogy a tűzszüneti megállapodás ne csupán egy formális megállapodás legyen, hanem egy valódi lépés a béke és a stabilitás felé.

A megállapodás alapján a Hezbollah és Izrael kölcsönösen felfüggeszti a "támadó" katonai műveleteket, ám mindkét fél számára továbbra is fenntartott a jog, hogy önvédelmi intézkedéseket tegyen, ha arra szükségét érzik.

A libanoni hadsereg fő felelőssége, hogy megakadályozza a Hezbollah és más fegyveres csoportok izraeli támadásait. Emellett a Hezbollahnak el kell számolnia a dél-libanoni bázisainak és fegyverzetének felszámolásával is – ez a kötelezettség potenciálisan kiterjedhet az ország más területeire is, noha a megállapodás nem említi ezt kifejezetten.

A tűzszünet betartásának ellenőrzéséért az Egyesült Államok, Franciaország, Izrael, Libanon, valamint az ENSZ libanoni békefenntartó küldetése, az UNIFIL vállalja a felelősséget.

Megvalósul-e a tűzszünet?

A Hezbollah nagyrészt leállította az Izraelre irányuló rakéta- és dróntüzelést, míg Libanon legtöbb részén Izrael tartózkodik a Hezbollah elleni támadásoktól, azonban folytatta a rendszeres légitámadásokat az állítása szerint dél-libanoni és Bekaa-völgyi katonai objektumok ellen.

Izrael kivonult a két dél-libanoni városból, Khiamból és Shamaából. Ugyanakkor a Nemzetközi Migrációs Szervezet jelentése szerint a zsidó állam még mindig körülbelül 60 másik települést tart ellenőrzése alatt.

Libanon azzal vádolta Izraelt, hogy többször megszegte a tűzszünetet, és emiatt panaszt terjesztett elő az ENSZ Biztonsági Tanácsához. A bejelentés szerint a tűzszünet életbe lépése óta, egészen 2023. december 22-ig, 816 különböző "szárazföldi és légi támadást" tulajdonítottak Izraelnek. A panasz hangsúlyozza, hogy ezek a támadások jelentős mértékben megnehezítették a libanoni hadsereg munkáját a déli területeken, ahol próbálták érvényesíteni a tűzszünetet és fenntartani a békét.

A libanoni hatóságok állítása szerint Izrael nemcsak katonai célpontokat, hanem civil lakóházakat és a helyi infrastruktúrát is súlyosan megrongált.

Izrael úgy véli, hogy a Hezbollah többször is megszegte a tűzszünetet, és ezt a vádját a Biztonsági Tanács elé terjesztette. A vádak között szerepel, hogy a Hezbollah fegyveresei lőszert szállítottak, izraeli katonák ellen intéztek támadásokat, valamint rakétákat készítettek elő és lőttek ki Észak-Izrael irányába. Az izraeli hatóságok szerint ezek a cselekmények nemcsak a tűzszünet megsértését jelentik, hanem komoly biztonsági fenyegetést is jelentenek a régió számára.

Mi történik a 60 napos tűzszünet után?

Nadav Shoshani alezredes, az izraeli hadsereg szóvivője rámutatott, hogy Izrael kivonulása a libanoni városokból lassabb ütemben zajlik, mint ahogyan azt előzetesen tervezték. Ennek egyik oka, hogy a libanoni hadsereg létszáma nem elegendő ahhoz, hogy átvegye a megszállt területek irányítását. Ezzel szemben Libanon azt állítja, hogy a hadereje készen áll, de meg kívánják várni Izrael teljes kivonulását, mielőtt saját csapataikat telepítenék a városokba.

Shoshani hangsúlyozta, hogy Izrael meg van elégedve a libanoni hadsereg irányításával azokon a területeken, ahonnan visszavonult. Bár szívesebben látná, ha a területek átadása gyorsabban lezajlana, a biztonság továbbra is a legfontosabb szempont számukra.

Harel Chorev, a Tel-Aviv-i Egyetem szakértője az Izrael és Libanon közötti kapcsolatok terén, úgy véli, hogy Izrael nem tartja "szentnek" a kivonulásra kijelölt 60 napos időkeretet. Állítása szerint Libanonnak jelentős számú katonát kellene toboroznia és mozgósítania, mielőtt Izrael készen állna arra, hogy átadja az ellenőrzést.

A Hezbollah tisztségviselői kijelentették, hogy ha az izraeli erők 60 nappal a tűzszünet kezdete után is Libanonban maradnak, újraindíthatják a támadásokat. Naim Kassem, a Hezbollah főtitkára azonban szerdán azt mondta, hogy a csoport egyelőre tartózkodik az akcióktól, hogy esélyt adjon a libanoni államnak arra, hogy "felelősséget vállaljon" a megállapodás betartatásáért.

A háború utolsó két hónapjában a Hezbollah súlyos veszteségeket könyvelhetett el az izraeli légicsapások és a szárazföldi invázió következtében. Emellett a szíriai Aszad-rezsim összeomlása további komoly csapást mért a szervezetre, amely így újabb nehézségekkel nézett szembe.

Bár talán nincs abban a helyzetben, hogy visszatérjen a nyílt háborúhoz Izraellel, Haszan Dzouni volt libanoni hadseregtábornok szerint a Hezbollah vagy más csoportok gerillatámadásokat indíthatnak, ha az izraeli erők Dél-Libanonban maradnak. Jouni figyelmeztetett, hogy még ha Izrael minden szárazföldi csapatát kivonja is, folytathatja a szórványos légicsapásokat Libanonban, hasonlóan a szíriai hadműveleteihez.