Egy friss kutatás eredményei alapján jelentős átalakításokra van szükség a biológiai tankönyvek tartalmában. - Üdvözlet Magyarország!
Egy új, provokatív kutatás azt állítja, hogy a biológiai tankönyvek jelentős módosításokra szorulnak, mivel az idegsejtek axonjait eddig tévesen ábrázolták.
A legújabb kutatások felfedték, hogy az axonok, amelyek az idegsejtek közötti kommunikációt biztosítják, nem csupán egyszerű, hengeralakú csövek, hanem egy sokkal bonyolultabb felépítéssel bírnak. E felfedezés a kaliforniai San Diegó-i Kaliforniai Egyetem és a Johns Hopkins Egyetem orvosi karának tudósai által alkalmazott fejlett képalkotó technikák révén vált lehetségessé, akik az egerek agysejtjeinek nanoméretű struktúráit tanulmányozták.
A kutatók egy lenyűgöző felfedezést tettek az axonok világában: egy gyöngysorra emlékeztető struktúrát azonosítottak. Ez azt jelenti, hogy az axonok nem csupán egyenes, sima hengerekként léteznek, hanem a gyöngyök formájában megjelenő, szélesebb, gömbölyded szegmensek váltják egymást, amelyeket vékony, szálas összeköttetések – a gyöngysor vezető szálai – kötnek össze. Az újonnan felfedezett elrendezés arra utal, hogy az axonok belső felépítése sokkal bonyolultabb, mint amit a hagyományos mikroszkópos technikák korábban mutattak, hiszen a régi elképzelések a sima, tésztaszerű formákról nem tükrözték a valóság komplexitását.
A Nature Neuroscience című tudományos folyóiratban publikált kutatás vezetője, Shigeki Watanabe, a Johns Hopkins Egyetem docense, hangsúlyozta, hogy ez a felfedezés alapjaiban változtatja meg az axonok szerkezetéről kialakított hagyományos nézeteket. Watanabe szerint az axonok felépítésének alapos megértése elengedhetetlen a szinapszisok és az agyi idegsejtek közötti jelátvitel mélyebb megismeréséhez. Ezek az idegsejtek létfontosságú kapcsolatokat biztosítanak az agyban, amelyek elősegítik a tanulási folyamatokat, a memóriát és egyéb kognitív funkciókat.
A kutatás során alkalmazott innovatív technológia, a nagynyomású fagyasztásos elektronmikroszkópia, jelentősen hozzájárult az axonok szerkezetének precízebb vizsgálatához. Ennek a fagyasztásos eljárásnak az a kiemelkedő előnye, hogy képes megőrizni a szövetek természetes formáját, míg a hagyományos módszerek esetében a szöveteket fixálják és kiszárítják, ami torzítja az eredményeket.
Bár az új eredmény izgalmas, a tudományos közösség nem minden tagja fogadta el azonnal a kutatás eredményeit. Egyes szakértők, mint például Pietro De Camilli, a Yale Egyetem idegtudósa, arra figyelmeztetnek, hogy a gyors fagyasztás is torzíthatja az eredményeket, míg Tung Vang, a ShanghaiTech Egyetem idegtudósa szerint az axonok morfológiája állandóan változik a élő állatokban, ami szintén befolyásolhatja az eredményeket.
A kutatás szerzői határozottan bíznak abban, hogy az emberi axonokban is sikerül megerősíteniük az eredményeiket. Ennek érdekében például agyműtéten átesett páciensek, valamint neurodegeneratív betegségben elhunyt egyének agyszöveteit tervezik alaposan elemezni.
