Donald Trump gázai terve nem a béke megteremtését célozza, hanem valószínűleg csak tovább fokozná a konfliktust a régióban.

Az amerikai elnök nemrégiben egy meglepő javaslattal állt elő a közel-keleti konfliktus rendezése érdekében: a palesztinokat a Gázai övezetből való kitelepítésével és a terület amerikai irányítás alá vonásával próbálná megoldani a helyzetet. Ez a terv azonban számos problémát rejt magában, és a várt békés megoldás helyett inkább egy tartós konfliktust generálna az arab államok és Izrael között. Az elképzelés valójában a zsidó telepesmozgalom érdekeit szolgálná, ezzel még inkább feszültséget szítva a régióban.

Donald Trump, az Egyesült Államok 47. elnöke, elsőként Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt látta vendégül. A keddi napon, helyi idő szerint, közös sajtótájékoztatót tartottak, ahol Trump hangsúlyozta, hogy...

Jelenleg nem rendelkezünk elegendő információval arról, hogy Trump javaslata mennyire van alátámasztva, hiszen az amerikai elnök korábban is gyakran improvizált. A legutóbbi sajtótájékoztatóján sem világított rá a lehetséges költségekre, ugyanakkor megemlítette, hogy amerikai katonák esetleges állomásoztatása is szóba kerülhet a jelenleg súlyosan háborús övezetben, ahol az Izrael és a Hamász közötti konfliktus következtében már 47 ezer ember veszítette életét.

Trump bejelentését a világon a legtöbb ország elítélte, hiszen azzal Amerika változtatna eddigi külpolitikai álláspontján, ami a kétállami megoldáson és azon keresztül a hosszútávú, stabil béke elérésén alapult a Közel-Keleten, ráadásul a palesztinok kitelepítése a nemzetközi jogot is megsértené.

Az arab államok és a különböző európai országok mellett Kína és Oroszország is hangot adott ellenérzéseinek a tervezettel kapcsolatban. Érdekes módon, még a republikánusok soraiban is többen kétségbe vonták, hogy ez lenne a legoptimálisabb megoldás az amerikai erőforrások kihasználására. Lindsay Graham és Richard Hawley republikánus szenátorok például nyíltan kifejezték aggályaikat ezzel kapcsolatban.

A sajtótájékoztató után Marco Rubio külügyminiszter és a Fehér Ház szóvivője is igyekezett enyhíteni Trump kijelentésének hatását. Mindketten hangsúlyozták, hogy a palesztinok Gázai övezetből való áttelepítése nem állandó megoldás, csupán ideiglenes lépés lenne. Ezen kívül hangsúlyozták, hogy nem egy ellenséges hatalomátvételre készülnek, hanem egy nagylelkű ajánlatot terjesztett elő az amerikai elnök.

A jelenlegi elképzelés számos ok miatt nem kivitelezhető, ezért rendkívül valószínűtlen, hogy ilyen módon valóban megvalósulna.

Trump első elnökségének kiemelkedő teljesítménye az Ábrahám-megállapodások létrejötte volt, amelyek révén számos arab ország hivatalosan is elismerte Izraelt, így újraélesztették a két fél közötti diplomáciai kapcsolatokat. Ugyanakkor ez a kezdeményezés potenciális kockázatokat is magában hordozott.

Az arab államok számára elengedhetetlen, hogy a palesztinok Gázában, Kelet-Jeruzsálemben és Ciszjordániában békében élhessenek. Ez a terület nem csupán a keresztények és zsidók számára jelentős, hanem a muszlim közösség számára is kiemelkedő fontossággal bír. A Közel-Kelet tartós békéje csak olyan alapokon képzelhető el, amelyek tiszteletben tartják a palesztinok jogait és otthonukat, hiszen a kitelepítés nem lehet a megoldás kulcsa.

Emiatt elképzelhető - sőt, inkább valószínűbb -, hogy Trump ezzel a szokásos tárgyalási stratégiájaként húzta elő, azaz először valami radikális, megvalósíthatatlan ötlet vet fel, hogy ezzel felkavarja az állóvizet és a kompromisszumos megoldás ablakát elmozdítsa saját maga felé.

Ugyanakkor kétséges, mennyire működik ez a megközelítés mint tárgyalási taktika, mivel a jelenlegi, csupán felszínesen megfogalmazott javaslat az arab államok számára alapvetően elfogadhatatlan. Ez a terv lényegében kizárólag a zsidó telepesmozgalom érdekeit helyezné előtérbe, ráadásul két esetben még a nemzetközi jog elveit is sértené.

Ezért kérdésessé válik, hogy mennyire fogják komolyan venni a felvetését, főleg annak tükrében, hogy másnap újra megosztotta azt közösségi platformján.

Ez azonban nem feltétlenül utal arra, hogy Trump lemondana az általa felvetett elképzelésről, amelyről másnap azt nyilatkozta, hogy mindenki lelkesedik érte.

Amennyiben ezt a javaslatot nem hajlandók komolyan mérlegelni és megvalósítani, amely körülbelül 1,8 millió palesztin befogadását célozza, akkor a tervének megvalósulásának hiánya is újabb feszültségeket generálhat a Közel-Kelet már így is instabil diplomáciai táját illetően.

Lehetséges, hogy ezzel a lépéssel arra próbálja ösztönözni őket, hogy erősítsék meg az Ábrahám-egyezményeket. Azt sugallja, hogy amennyiben nem tesznek lépéseket az Izraellel folytatott diplomáciai kapcsolataik javítása érdekében, akkor ez a megoldás válhat alternatívává.

Egy másik jelentős kérdés, hogy a hosszú- és középtávú helyzet mellett ez hogyan befolyásolja a jelenlegi állapotokat. Különösen fontos megvizsgálni, hogy a Hamász terrorszervezet és Izrael között létrejött tűzszüneti megállapodásra milyen hatással lesz Trump kijelentése. Milyen irányba mozdulhat el a helyzet a politikai feszültségek tükrében?

Netanjahu a sajtótájékoztatón kifejtette, hogy a végső törekvése a Hamász teljes körű legyőzése és megsemmisítése.

Netanjahu számára világosak a főbb prioritások, amelyeket a sajtótájékoztatón is hangsúlyozott. Elsődleges célja, hogy felszámolja a Hamász katonai és kormányzati struktúráit, megszabadítsa a túszokat, és biztosítsa, hogy a jövőben a Gázai övezet ne jelentsen fenyegetést Izrael számára. Ezek a törekvések azonban alapvetően nem a tartós tűzszünet irányába mutatnak.

A tűzszüneti tárgyalások második fázisát ezen a héten kellett volna megkezdeni, de sajtóhírek szerint erre egyáltalán nem került sor, pedig március végén elméletileg annak már hatályba kéne lépnie. Trump azonban az ötletével erről teljesen elterelte a figyelmet.

Egyébként, ennek ellenére az ötlet jól illeszkedik a régióval kapcsolatos nézeteihez, amit az adminisztrációjának több prominens tagja is támogat. Mike Huckabee, akit izraeli nagykövetként jelöltek ki, vagy Elise Stefanik, akit az ENSZ nagyköveti posztjára szánnak, a múltban többször is kifejezték ellenállásukat a kétállami megoldással szemben, valamint nyíltan kiálltak a zsidó telepesmozgalom követelései mellett.

Trumptól ezenkívül sem áll távol, hogy a térségben nagy vitát generáló lépéseket tegyen. Az első ciklusa alatt is nagy vihart vert azzal, amikor például Jeruzsálembe költöztette az amerikai nagykövetséget, amivel de facto elismerte Izrael jogát a megszállt Kelet-Jeruzsálemre, de 2019-ben a Golán fennsíkot is Izrael területeként fogadta el.

Netanjahu hivatalban lévő időszaka alatt ráadásul több, Joe Biden idején bevezetett szankciót is visszavont a zsidó telepesek ellen. Ezen felül a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ellen is szankciókat alkalmazott, miután az elfogatóparancsot bocsátott ki Benjamin Netanjahuval szemben.