Demeter Szilárd: Az új román elnök számára elengedhetetlen, hogy tisztában legyen azzal, hogy Székelyföld valósága nem csupán egy földrajzi elnevezés, hanem egy gazdag kulturális örökség és identitás hordozója.

A vasárnapi második fordulóban Nicușor Dan, Bukarest főpolgármestere, diadalmaskodott a román elnökválasztáson, legyőzve a szélsőjobboldali és magyarellenes George Simiont. Simion korábban Orbán Viktor tihanyi beszédét próbálta felhasználni, hogy megszerezze az erdélyi magyarok támogatását és szavazatait. A politikai diskurzusban Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központjának elnöke, a magyar kultúrpolitika egyik meghatározó alakja, szintén kifejezte véleményét Simion ellen, bár Orbán beszédét nem említette meg bejegyzésében.

Demeter Dan megválasztását sem hagyta szó nélkül. Előbb "Nem tudom, miért akart Nicușor Dan Románia elnöke lenni, de nehéz dolga lesz" felütéssel posztolt a választás eredményeit elemezgetve (úgy látja, hétfőre virradóra Románia nem lett jobb hely, de ami talán megnyugtató, hogy nem lett rosszabb). Majd hosszú bejegyzésben értekezett róla, mit vár a frissen megválasztott elnöktől.

És akkor nézzük az érem másik oldalát. Amit az új elnöknek figyelembe kell vennie: Románia ügye nem csak román belügy. Magyar ügy is

- így kezdődik a poszt, ami ezután azt taglalja, miért magyar ügy Románia ügye (az őshonos magyar közösség, Erdély történelme, valamint Európa történelme és jelene okán). Demeter ezt követően rátér az elnökkel szemben támasztott elvárásaira:

Az újonnan megválasztott román elnöknek fontos tisztában lennie azzal, hogy Székelyföld valósága nem csupán egy elfeledett emlék, és Erdély még mindig élő, vibráló régió, amelyet a választási térkép is tükröz. A román, magyar, valamint a közép- és kelet-európai nemzetek, mint a szerb, horvát, szlovák, cseh, lengyel és szlovén népek közötti sorsközösség nem csupán politikai téma, hanem alapvető valóság, amit a gondolkodó politikai elemzők elismernek. Ezzel szemben a globalista mainstream, amely a nemzetek megszüntetésére törekszik, úgy véli, hogy a múlt e szálait el kell felejteni, és a nemzeti identitásokat véglegesen eltüntetni.

Demeter, a Petőfi Irodalmi Múzeum vezetője, úgy véli, fontos lenne tisztázni a magyar és a román nemzet közös érdekeit, mielőtt az "európai polgár" elvont fogalmával elhomályosítanák a nemzeti identitásunkat és a kultúránk megőrzésének fontosságát. Szerinte ez elengedhetetlen lépés annak érdekében, hogy megakadályozzuk nemzeteink leértékelődését és a jövőbeli generációk identitásának elvesztését.

Mert képesek vagyunk autópályákat építeni, de vajon ki fogja használni őket ötven év múlva? Ha mi ültetjük a magokat, akkor nekünk kell learatnunk a gyümölcsöket. Az unokáinknak kell élvezniük a gyümölcsfáink termését. Ez legyen az európai alapelv!

A nemzeti anyanyelvi kultúrák jelentősége napjainkban egyre inkább háttérbe szorul, és ez különösen érzékelhető az Európai Unió keretein belül. Nyelvünk és kultúránk státusza sajnos másodrendűvé vált, hiszen a kontinens nyelvi táját ma már jórészt az angol dominálja, holott Anglia, mint angol nyelvű ország, már régóta nem tagja az Uniónak. Ez a jelenség nem csupán a nyelvi sokszínűség csökkenéséhez vezet, hanem a kulturális identitásunkat is veszélyezteti. Ezt követően érdemes rátérni a vallás szerepére is a kulturális diskurzusban. A vallás nem csupán hitrendszert vagy szokásrendet jelent, hanem egy közösség identitásának alapvető alkotóeleme is. Az Unió multikulturális természetében a vallási sokféleség hozzájárul a különböző népek közötti párbeszédhez és megértéshez. Ugyanakkor a vallásos értékek és hagyományok gyakran ütköznek a modern, világi nézetekkel, ami új kihívások elé állítja a társadalmakat. A vallás és a kultúra kölcsönhatása tehát kulcsfontosságú a nemzeti identitás megőrzésében, és szükséges, hogy ezen értékeket is figyelembe vegyük a jövőbeni közös európai eszmecserék során.

Az újonnan megválasztott román elnök számára fontos, hogy tisztában legyen a kereszténység megőrző erejével. Ugyanakkor nem a hagymakupolás honfoglalásra utalunk, hanem a tordai vallásbéke eszmeiségére, amely a tolerancia elvének széleskörű alkalmazásáról szól. Számunkra ez a megközelítés a kulcs.

Demeter ezután még megemlíti, hogy a "liberárják és az újmarxista futóbolondok" el akarják törölni az Örömódát és szivárványszínűre akarják cserélni Európa zászlóját. Sorait így zárja:

Ha az új román elnök enged a ködös Európai Egyesült Államok eszméjének és az úgynevezett progressziónak, akkor nemcsak Erdély és az erdélyi magyar közösség szenved kárt, hanem Románia egészének jövője is veszélybe kerül. Lehet, hogy lesz egy ilyen nevű terület, de a románok számára hiányozni fog a haza fogalma. A tegnap éjszaka azonban világossá vált, hogy sokan vannak, akik valóban szeretnék hazájuknak tekinteni ezt az országot. A közvélekedéssel ellentétben a puliszka nem csupán egy étel, hanem tükrözi az emberek érzéseit is, és tegnap közel kerültünk ahhoz, hogy ezt a feszültséget valóban érezzük. Talán nem kéne megkockáztatni a következő lépést.

Mint ahogy azt a legutóbbi bejegyzésében is említette, ezúttal sem esett szó Orbán miniszterelnök Tihanyban elmondott, sokat kritizált beszédéről, amelyben sorsközösséget vállalt a magyarellenes román elnökjelölttel. A politikai elemző, Török Gábor által súlyos hibának titulált beszéd kapcsán lapunk is megfogalmazott kérdéseket Demeternek, de eddig még nem érkezett válasz.