Tusványosról üzent Brüsszelnek a miniszterelnök főtanácsadója.
A Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadó részt vett a 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) zárónapján megrendezett, "Nemzeti régiók és közösségek Európája" című kerekasztalbeszélgetésen. A Csinta Samu erdélyi közíró és újságíró által moderált panelbeszélgetésen Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke is jelen volt, és együtt elemezték az SZNT által a nemzeti régiók védelmében indított polgári kezdeményezést.
A miniszterelnöki főtanácsadó emlékeztetett arra, hogy az SZNT által indított kezdeményezés már több mint tíz éve folyik, és mostanra a végső szakaszába érkezett. A fontos határidő közeledik, hiszen az Európai Bizottságnak szeptember 4-ig le kell zárnia a döntési folyamatot e témában.
Emlékeztetett arra, hogy az európai uniós szerződés tartalmaz egy olyan szakaszt, amely részletezi azokat a speciális régiókat, amelyek jogosultak a kohéziós alapok igénybevételére. Célja, hogy a nemzeti régiók is bekerüljenek ezek közé a kiváltságos területek közé.
Úgy vélte, az SZNT "elég furfangosan" olyan megoldási javaslatot ad, amely az önigazgatás "előszobájának" minősülhet. Rámutatott: a kezdeményezésből nemcsak a magyarság, hanem az adott régiókban élő összes nemzetiség profitálhat, plusz pénzforrásokhoz juthat.
Az SZNT "bulldog kitartásával" valósította meg az ötletet, amelynek eredményeként hét országból több mint egymillió aláírás gyűlt össze – emelte ki. Hangsúlyozta: Magyarország szerepe elengedhetetlen a kezdeményezés támogatásában. Véleménye szerint "Székelyföld felemelése" nemcsak Romániát gazdagítaná, hanem egész Európa számára is előnyös lenne.
Szili Katalin szerint a bizottságnak meg kell próbálnia "átlépni a saját árnyékát", és nem politikai döntést hozni, hanem a nemzeti régiókat támogatni.
"Ez a kérdés nem csupán magyar vonatkozású, hiszen Európában számos nemzeti régió létezik, amelyek előnyökhöz juthatnak ebből" - emelte ki. "Európa számára az erő az egyetlen, amit ismer", és ezt az erőt az az 50 millió ember képviseli, akik a saját őshonos közösségükben élnek - tette hozzá.
Közölte: a magyar kormány kezdettől fogva támogatja az SZNT kezdeményezését, ez alaptörvényi kötelességéből is fakad, hiszen "felelősséget visel" a határon túli magyarságért. Úgy vélte, az SZNT kezdeményezése mellett az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) is ki kellene állnia. Disszonánsnak nevezte, hogy "az ukrajnai háborúra rengeteg pénzt költ" az unió, a saját nemzeti régióit ellenben nem támogatja.
Izsák Balázs hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság szeptember 4-i határozata nem tekinthető végső döntésnek. Amennyiben a bizottság kedvezően dönt, megkezdődik egy jogszabályalkotási eljárás, ahol a kezdeményezők mindenképpen részt kívánnak venni. Ugyanakkor, ha a bizottság elutasítja a javaslatot, az sem marad következmények nélkül – tette hozzá.
Az uniós kohéziós politikának kiemelt figyelemben kell részesítenie a nemzeti régiókat oly módon, hogy hozzáférjenek a forrásokhoz, de közben ne változzon meg nemzeti identitásuk - mondta.
Közölte, hogy a bizottság véleményétől függetlenül a nemzeti régiók mozgalma elindul. Ennek érdekében nyílt levelet készítenek az egyes nemzeti régiók európai parlamenti képviselőinek, akikkel szeretnék felvenni a kapcsolatot, és fenntartani a kommunikációt, valamint tájékoztatni a közvéleményt a kezdeményezés alakulásáról. Az Európai Parlament plénumán folytatott vitában ugyanis "éles kritikák" fogalmazódtak meg, és az SZNT számára a legnagyobb kihívás az, hogy ezt a helyzetet politikai cselekvéssé formálják - emelte ki.
