BAON - Míg az Oscar-gála a kortárs művészet kiemelkedő alakjait ünnepli, mi nosztalgikus utazásra invitálunk a sátormozik varázslatos világába.
Időutazásunk során több mint egy évszázadot repülünk vissza a múltba. Az Oscar-díjkiosztó eseménye kapcsán a kecskeméti mozik aranykorába kalauzoljuk el olvasóinkat. A sátras mozik után 1913-ban megnyitotta kapuit a város első kőépületes mozi, a Városi Mozi. Ez a különleges helyszín már hosszú ideje nem vetít filmeket, de az épület továbbra is él, új funkcióban szolgálva a közönséget.
Egy korábbi cikkünkben már visszatekintettünk a Városi Mozi megnyitásának előzményeire, most azonban újabb izgalmas részleteket osztunk meg. E cikk alapját a Petőfi Népe régi melléklete, a Grátisz múltidéző írása képezi, amelynek forrásául Gila János „A vándormozitól a hírös filmig” című könyvét választottuk. A kecskeméti mozi történetének újabb szeleteit ezúttal Sebestyén Imre gyűjtő hagyatékában fellelt képeslapok segítségével idézzük meg.
Visszatekintés a kezdetekre
A mozizás gyökereihez egy izgalmas időutazásra indulunk. A Lumière testvérek forradalmi találmánya, a mozgófilm, a 19. század végének igazi csodájaként ragyogott. Az első nyilvános filmvetítést 1895. december 28-án tartották Párizsban, ahol a Grand Café alagsora, immár filmszínházként működve, mindössze 1 franc belépődíj ellenében fogadta az érdeklődőket. Ez a történelmi esemény nem csupán a mozi világának kezdetét jelentette, hanem egy új művészeti forma születését is, amely örökre megváltoztatta a szórakozás és a kultúra világát.
Kecskemét városában először a sátormozi élményét élték át a filmrajongók.
A találmány gyorsan terjedése során az első tíz évben a vándorfilmesek (más néven kinematográfusok) különféle helyszíneken, mint például sátrakban, városi bódékban, vendéglőkben és kávéházakban mutatták be alkotásaikat. Az első komoly befektetők csak 1905 táján kezdtek el állandó mozihelyiségeket bérelni. Az első ilyen mozi 1905-ben nyílt meg az Egyesült Államokban, Pitsburgh városában. Csak fél évvel később a mozgókép varázsa Magyarországra is eljutott, és Budapesten is bemutatkozott. A mai Bács-Kiskun vármegye területét az első mozi alapításának hullámai az 1910-es években érték el, elindítva a mozizás forradalmát Baján, Kecskeméten és Kiskunfélegyházán. Kecskeméten kezdetben a sátormozik varázsolták el a közönséget.
A kecskeméti mozi története 1913-ra nyúlik vissza, amikor megnyitotta kapuit az első filmszínház, ezzel új kulturális élményeket kínálva a város lakóinak.
Az első kőépületben helyet kapó mozi a Városi Mozi volt, melynek ünnepélyes felavatását 1913. november 7-én tartották. Az ünnepség egyben a Katona Kör évadnyitó előadása is volt. Ennek keretében Faragó Béla árvaházi igazgató a francia festészetről tartott vetített képekkel színesített előadást. Sándor István polgármester beszédében hangsúlyozta: bizalommal tekint a jövőbe. Úgy vélte, hogy a mozi nemcsak alkalomszerűen, hanem rendes működésében is a szép és a jó művészetek temploma lesz.
Görög stílust idéz az épület
Egy korabeli újságcikkben olvasható, hogy a lenyűgöző, 44 méter hosszú és 19 méter széles épület klasszikus görög stílusban készült. Tisztaságot és eleganciát sugalló, egyszerű, nemes formáival, valamint sima, négyszögletű oszlopokkal díszített falainak köszönhetően az új mozgóképház az ország egyik legszebb és legimpozánsabb épületei közé emelkedett. Az épület főhomlokzatán négy hófehér dór oszlopkal díszített, nyitott előcsarnok fogadja a látogatókat, ahonnan két bejárat nyílik, invitálva a vendégeket a művészetek világába.
