Aki nem halad a korral, az könnyen lemaradhat: miért érdemes digitális technológiákba fektetni a mezőgazdaság területén? - Pénzcentrum

Korunk egyik legnagyobb kihívása és egyben lehetősége a mesterséges intelligencia (MI) fejlődése és alkalmazása. Számos iparágban már fellelhetők digitális innovációk és MI-alapú eszközök, bár a széleskörű elterjedés még mindig előttünk áll. A mezőgazdaság területén az utóbbi években egyre több olyan technológia jelenik meg, amelyek nemcsak a munkaerőhiány problémáira kínálnak megoldást, hanem a növény- és állatbetegségek megelőzésében is jelentős szerepet játszanak. Ezen eszközök képesek növelni a gazdaságok termelési hatékonyságát, miközben időben figyelmeztetnek a potenciális kockázatokra. Elemzésünk célja, hogy feltérképezzük a magyar mezőgazdaság technológiai felkészültségét, és egy nemzetközi kitekintést is nyújtsunk, különös figyelmet szentelve az Európai Unió két legnagyobb agrárhatalmára, Németországra és Franciaországra, ahogy azt az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése is bemutatja.

A mezőgazdaságra sokan még ma is úgy tekintenek, mint egy középkori eszközöket alkalmazó ágazatra. Ennek ellenére a gazdaságok jelentős része egyre több olyan innovatív megoldást alkalmaz munkája során, amelyek nem csak megkönnyítik, de növelik is a termelést és annak eredményeit. Az infrastruktúrába, technológiába, tudásba történő befektetés révén rugalmas és produktív mezőgazdaság hozható létre. Mindehhez elengedhetetlen a tőkefelhalmozás, ezzel valósulhatnak meg a fejlesztések a fenntartható mezőgazdaság kialakításához.

A termelékenység növelése érdekében elengedhetetlen a megfelelő tőkefelhalmozás, amely lehetővé teszi új technológiák bevezetését, fokozza az ellenálló képességet és javítja a gazdasági teljesítményt. Azonban ahhoz, hogy mindez megvalósuljon, a gazdaságoknak elegendő tőkével kell rendelkezniük, így a fejlesztések szintjét alapvetően a források nagysága határozza meg (Serra, et.al., 2009; Sckokai - Moro, 2009.; Femenia et.al., 2021). E folyamat sikeréhez elengedhetetlen az állami támogatás, különösen a kisebb gazdaságok esetében, ahol a szükséges eszközfejlesztés finanszírozása csak ilyen jellegű segítséggel valósítható meg.

A végeredmény mindkét érintett fél számára (a gazdaság és az állam) kedvező, mivel a mezőgazdasági termelés növekedése jótékonyan befolyásolja a teljes nemzetgazdaságot. A technológiai újítások pedig hozzájárulhatnak az ország fejlettségének mérésére szolgáló mutatók javításához. Ezek a fejlesztések emelik a versenyképességet is, így nem csupán a belső gazdasági teljesítményekre gyakorolnak hatást, hanem az ország regionális és globális pozíciójára is jelentős következményekkel bírnak (Davydenko et al., 2024).

Emiatt a mezőgazdaság fejlesztése megköveteli, hogy az egyes országok mezőgazdasági politikája olyan mechanizmusokat hozzon létre, amelyek optimális feltételeket biztosítanak a beruházások finanszírozásához. Ide tartozik a beruházásokat ösztönző támogatás, amely javítja a gazdaságok gazdasági eredményeit (Czubak - Pawłowski, 2020.; Pawłowski, et.al., 2021.; Czubak, et.al., 2021), valamint a kedvezményes kamatlábú hitelek (Bojnec - Fertő, 2016).

A legújabb kutatási eredmények arra utalnak, hogy a gazdaságok szinte minden aspektusban javíthatják teljesítményüket a precíziós gazdálkodás és a digitális technológiák alkalmazásával. Papadopoulos és munkatársai elemzései alapján a precíziós gazdálkodási megoldások, mint például a változó adagolású kijuttatás (VRT) és a távérzékeléses monitoring (RSM), figyelemre méltó hozamnövekedést generálhatnak. A VRT alkalmazása révén a hozamok akár 62%-kal is emelkedhetnek (Papadopoulos és társai, 2024). Ezen kívül a műtrágyák, növényvédő szerek és víz felhasználásának optimalizálása révén a precíziós gazdálkodás jelentős mértékben csökkentheti a termelési költségeket is. Például a VRT alkalmazása során 60%-os csökkenést figyeltek meg a műtrágya felhasználásban (Papadopoulos és társai, 2024).

A precíziós gazdálkodás számos előnnyel jár, amelyek közül az egyik legfontosabb a vízhasználat hatékonyságának növelése. E megközelítés révén a vízfogyasztás 20-50%-kal csökkenthető, miközben más erőforrások, például az üzemanyag és a munkaerő optimalizálása is megvalósítható (Farmonaut, 2025). Az ilyen módszereket alkalmazó gazdaságok munkatermelékenysége akár 3,5-szörös növekedést is elérhet, ami lehetővé teszi a gazdák számára, hogy csökkentsék a termelési költségeiket (Zhang-Zhu, 2025). Egy lengyel mezőgazdasági beruházásokat elemző kutatás szerint azok a gazdaságok, amelyek jelentős összegeket fektettek be a korszerű eszközökbe, 13 év alatt háromszoros jövedelmezőségnövekedést tapasztaltak (Czubak-Pawłowski, 2024).

A kutatás másik fontos megállapítása, hogy a beruházások elmaradása a tőkevesztést okozó eszközök csökkenéséhez vezetett, évi 6,7%-os ütemben. Ez a helyzet a földeladásokat is hátrányosan érintette, amelyek évi 1,5%-os csökkenést mutattak (Czubak - Pawłowski, 2024). Összességében azonban a digitális technológiák és a precíziós gazdálkodás bevezetésével akár 62%-kal nőhet a terméshozam, miközben a felhasznált inputok (mint például műtrágya, növényvédő szerek és víz) mennyisége akár 80%-kal is csökkenthető. Ezen innovációk révén nemcsak a jövedelmezőség, hanem a fenntarthatóság is jelentős mértékben javulhat.

A FAO (Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet) 2021-es jelentése alapján a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat globális bruttó állóeszköz-felhalmozása (GFCF) 2016 és 2020 között évi 2,3%-os növekedést mutatott, amely 526 milliárd USD-ről 577 milliárd USD-ra emelkedett, 2015-ös állandó árakon számolva. A térségek közül Ázsiában volt a legdinamikusabb a fejlődés, itt évi átlagban 3,1%-kal bővült a tőke, míg Európa 2,7%-os növekedéssel, Amerika 1,2%-kal, és Afrika csupán 0,3%-kal követte. Óceániában ezzel szemben csökkenés volt tapasztalható. A jelentés hangsúlyozza azt is, hogy a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat globális nettó tőkeállománya 2020-ra elérte a 6,4 ezer milliárd USD-t, szemben a 2000-es 3,7 ezer milliárd USD-val. Ez a közel két évtizedes időszak alatt a szektor nettó tőkeállományának csaknem megduplázódását mutatja, amely megerősíti a már megfigyelt trendeket.

A KSH adatközlése szerint Magyarországon 2024-ben mintegy 92 400 fő volt alkalmazásban az agrárium ágazatban (mezőgazdaság, erdészet, halászat együttesen) (KSH, 2025a). Ez a teljes magyar foglalkoztatás 2,4%-át tette ki a jelzett évben. A magas érték azonban koránt sem jelenti azt, hogy a munkaerőhiány ne érintené az ágazatot: egy korábbi felmérés szerint 2015 és 2020 között Magyarországon 4,1%-kal ugyan növekedett a foglalkoztatottak száma, mégis, az éves munkaerő-felhasználás ugyanebben a periódusban 24%-kal csökkent az agrárium egyes ágazataiban (AKI, 2020). A KSH adatai hasonló eredményeket mutatnak: a mezőgazdasági munkaerő-felhasználásban 2024-ben -9,7%-kal volt kevesebb az éves munkaerő egység, mint 2023-ban (KSH, 2025b).

A munkaerőhiány következtében egyre több vállalkozás kénytelen vendégmunkásokat vagy szezonális alkalmazottakat foglalkoztatni, hogy megőrizzék termelési kapacitásuk szintjét. Azonban hosszú távon ez a megoldás nem biztosít tartós stabilitást. A szezonális munkások száma gyakran előre nem látható, és szakmai felkészültségük is változó, ami nem mindig elegendő a feladatok hatékony elvégzéséhez. Ráadásul az ő alkalmazásuk további költségekkel jár, mint például a szállás, étkezés és utazási költségtérítés, amelyek további terheket rónak a gazdálkodókra.

Nem meglepő, hogy a munkaerőhiány és az éghajlatváltozás következményei világszerte arra ösztönöznek számos országot, hogy olyan technológiai újításokat vezessenek be, melyek képesek önállóan működni, még az időjárás változékonysága mellett is. Ezek a megoldások lehetővé teszik, hogy a termelés a kívánt szinten maradjon, függetlenül az emberi munkától. Az alábbiakban röviden áttekintjük Magyarország mezőgazdasági technológiai fejlődését ebből a szempontból.

A mezőgazdaságban a technológiai és digitális megoldások alkalmazása már jó ideje jelen van, és Magyarországon az elmúlt években folyamatosan növekszik azoknak a gazdaságoknak a száma, amelyek innovatív megoldásokat integrálnak a termelési folyamatokba. Ennek ellenére még mindig jelentős hátrányban vagyunk a közép- és nyugat-európai országokhoz képest, amelyek fejlettségi szintjei jóval előrébb járnak. Az adatok szerint 2013 óta a mezőgazdasági gépekkel rendelkező gazdaságok aránya lényegesen megnövekedett (KSH, 2023). Különösen figyelemre méltó, hogy a saját tulajdonú talajművelő gépek használata jelentős mértékben, 21 százalékponttal nőtt az utolsó évtized alatt. A 2023-as évben a gazdaságok 40%-a már saját traktort használt, ami 145 ezer darabot jelent, és ez a szám 25%-kal magasabb a 2013-as állapotnál (KSH, 2023).

A hagyományos mezőgazdasági gépek mellett napjainkban egyre több gazdaságban bukkannak fel a precíziós gazdálkodásra épülő innovatív eszközök és technológiák. A digitális megoldások, gépek és berendezések alkalmazása nemcsak a munkaerőhiány kezelésére szolgál, hanem segít a munkafolyamatok egyszerűsítésében és a költségek optimalizálásában is. 2023-ban a magyar mezőgazdaságok 9,8%-a már alkalmazott valamilyen precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódó technológiát (KSH, 2023).

A precíziós gazdálkodás terén a legelterjedtebb eszköz a sorvezető vagy automata kormányzás volt, amely a gazdaságok 5,4%-ában volt jelen 2023-ban (KSH, 2023). Ez a szám 1,4%-pontos emelkedést mutat a 2020-as adatokhoz képest. Az elmúlt három évben, 2020 és 2023 között, nőtt a differenciált munkaműveletek (4,5%), a robottechnológia (1,8%) és a flottakövetés (2,1%) alkalmazásának aránya is (KSH, 2023). Ezzel szemben a drónhasználat csökkenésen ment keresztül, és a hozamtérképezést, valamint a növényállapot-felmérést végző gazdaságok aránya is zsugorodott 2020 óta (KSH, 2023). A KSH felmérése alapján 2023-ban a precíziós gazdálkodáshoz szükséges eszközöket és technológiákat főként a szántóföldi és vegyesnövény-termesztő gazdaságok alkalmazták.

A KSH által végzett cenzus adatai megerősítik, hogy bár a magyar mezőgazdaságban a technológiai fejlődés folyamatos, a precíziós eszközök használata még mindig viszonylag alacsony szinten áll. Ennek hátterében több tényező húzódik meg: a 2023-as felmérés résztvevői közül 55% úgy véli, hogy a termeléshez nincs szükség ilyen típusú berendezésekre (KSH, 2023). Ezen kívül a válaszadók 13%-a a magas költségeket emelte ki, mint a gazdálkodás során alkalmazott eszközök elmaradásának egyik fő okát.

A kutatás során két olyan irányvonal körvonalazódik, amelyek jelentős hatással vannak arra, hogy a gazdaságok mennyire képesek alkalmazni a precíziós eszközöket. Az elemzés azt is megmutatja, hogy 2020 óta drámaian csökkent (25 százalékponttal) azoknak a gazdaságoknak az aránya, amelyek azért nem integrálnak digitális technológiákat, mert nem érzik szükségét a termelési folyamataikban. Ezzel szemben a digitális eszközök magas költsége egyre inkább gátolja a fejlődést, hiszen ez a tényező 7,3 százalékponttal növekedett az utóbbi időszakban.

A már említett tényezők mellett 2020 óta jelentősen csökkent azok száma, akik az ismeretek hiánya miatt nem használnak precíziós eszközöket a gazdálkodás során. Míg 2020-ban a hiányos ismeretekkel rendelkezők aránya 14,4% volt, 2023-ra ez az arány 9,5%-ra mérséklődött (KSH, 2023). Ugyanakkor 0,9 százalékpontos növekedés figyelhető meg azok körében, akik érdeklődnek a képzések és tanácsadások iránt, de ezek elérhetősége az adott területen korlátozott (KSH, 2023). Ez arra utal, hogy bár a precíziós eszközök alkalmazásához való hajlandóság folyamatosan nő, a megfelelő edukáció és tanácsadás iránti kereslet is egyre fokozódik.

A legfrissebb adatok szerint megerősítést nyert, hogy a magyar mezőgazdaságon belül a növénytermesztési ágazat, különösen a szántóföldi és vegyesnövény-termesztés területén, a legnagyobb mértékben alkalmazza a precíziós technológiákat. Ezzel szemben az állattenyésztés szegmense viszonylag alacsonyabb arányban használ ilyen modern eszközöket. Az állattartó gazdaságok közül a takarmánydaráló és takarmánykeverő gépek a legelterjedtebbek, 2023-ban ezek használata a gazdaságok 32%-ánál volt jelen (KSH, 2023). Az automatizált etető rendszerek esetében csupán 3,7%-os arányt figyelhettünk meg, míg az istálló hőmérsékletének automatizált szabályozása mindössze 2,0%-nál volt jellemző. A légtisztító berendezések, a fejőrobotok és egyéb automatizált rendszerek, mint például a takarmánykiosztók vagy trágyakihordók használata pedig nem érte el az 1%-ot (KSH, 2023).

A bemutatott eszközök mellett a precíziós gazdálkodás és automatizált állattartás terjedése során a gazdaságoknak elengedhetetlen, hogy az adminisztratív feladatokat és az adatgyűjtést meghatározott programok és szoftverek segítségével kezeljék. A statisztikák szerint a gazdaságok 81%-a valamilyen formában rögzíti a gazdálkodás során keletkező adatokat. A gyakorlatban 70%-uk papíralapú nyilvántartást is alkalmaz, míg 13%-uk általános szoftverekkel, például Excel vagy Access segítségével dolgozik. Mindössze 2%-uk használ speciális szoftvereket, és 19%-nál könyvelő végzi el ezt a feladatkört (KSH, 2023).

A gazdálkodás során keletkezett adatok összegyűjtése különösen a szántóföldi növénytermesztésre specializálódott gazdaságok körében volt a legelterjedtebb 2023-ban, hiszen ezeknek a gazdaságoknak 92%-a valamilyen formában rögzítette az adatokat. Ezzel szemben a szakosodott ültetvénytermesztő gazdaságok esetében ez az arány csupán 53%-ra tehető (KSH, 2023). A vezetői információs rendszerek használata továbbra is viszonylag alacsony, a felmérésbe bevont gazdaságok mindössze 8,7%-a működtetett ilyen rendszert (KSH, 2023). A vállalatirányítási vagy ügyviteli szoftverek alkalmazása még ritkább, mivel a gazdaságok csupán 2,2%-a használja ezeket, míg a döntéstámogató szoftverek aránya még alacsonyabb, mindössze 1,6% (KSH, 2023).

Összességében az elmúlt tíz évben sikerült előrelépni a mezőgazdasági digitalizáció terén, és a precíziós gazdaságok száma is növekedett. Ugyanakkor a magyar agráriumban számos terület még mindig fejlesztésre szorul. A legnagyobb akadályt a fejlettebb technológiák bevezetésében a magas költségek jelentik, továbbá sok gazdaságban még nem történt meg a digitalizálási lehetőségek alapos felmérése.

Az európai uniós tagállamok között Franciaország és Németország termelési teljesítménye különösen figyelemre méltó. E két ország gabonatermelése a teljes EU-s átlag 35-40%-át teszi ki, ami azt jelenti, hogy az itt alkalmazott innovatív technológiák nem csupán a saját piacaikra gyakorolnak hatást, hanem a közösség egészének agrárteljesítményére is jelentős befolyással bírnak.

A növénytermesztés terén a német és francia gazdaságok az EU-27 országai között kiemelkedő szerepet játszanak, különösen a tej- és állati eredetű termékek előállításában. 2023-ban a szarvasmarhahús közel 40%-át, a baromfihús 23,3%-át, valamint a sertéshús több mint 30%-át ezen két ország biztosította. A birtokstruktúra a francia és német mezőgazdaságban túlnyomórészt családi gazdaságokból áll, ami a termelést kisüzemi keretek között jellemzi. Ez a sajátos struktúra különösen figyelemre méltó, hiszen a termelés jelentős részét kis gazdaságok végzik. Ennek következtében a gazdaságok technikai felszereltsége kulcsszerepet játszik, mivel a viszonylag alacsony munkaerőszám mellett is képesek magas termelési kapacitást elérni.

Egy átfogó kutatás eredményei alapján 2024-re Németország mezőgazdasági szektorában a gazdaságok 47%-a mérlegeli a mesterséges intelligencia alapú megoldások alkalmazását (DLG, 2024). Két évvel korábban, 2022-ben, a vizsgálat alá vont gazdaságok körében mindössze 9% használt ilyen innovatív technológiát, míg 38% tervezte a bevezetését a következő időszakban (DLG, 2024). A felmérés emellett arra is rávilágított, hogy a birtokok mérete jelentős hatással lehet az új technológiák iránti keresletre.

E szerint a 20-49 hektáros gazdaságok 27%-a használja vagy tervezi használni az ilyen típusú megoldásokat (DLG, 2024). Az 50-99 hektáros gazdaságok esetében ez az arány 38%, a 99 hektáros vagy annál nagyobb méretű birtokoknál pedig 52% az arány (DLG, 2024). Mindezt azt is jelzi, hogy a birtokméret nagysága egyenes arányban van az új technológiák, így a mesterséges intelligencia alapú megoldás alkalmazásával is. Magyarázható ez a mezőgazdasági munkák nagyobb arányával is, hiszen gyorsabban és könnyebben lehet ugyanazt a feladatot gépek és robotok segítségével elvégezni, mint emberi erővel.

A németországi felmérés arra is kiterjedt, hogy a szoftverek és irodai alkalmazások mennyire elterjedtek a gazdaságokban. A mesterséges intelligencia használatát már használó, tervező vagy megvitató gazdaságok 54%-a éghajlat- és időjárás-előrejelzésekhez, 36%-a piacelemzéshez vagy ár-előrejelzéshez, 28%-a pedig betakarítási és termelési tervezéshez vagy hozam-előrejelzésekhez alkalmazza vagy alkalmazná a szoftvereket (DLG, 2024).

A felmérések alapján a gazdaságok 46%-a a növényvédelem területén, például a betegségek azonosításában alkalmazná a mesterséges intelligenciát, míg 20%-uk az állattenyésztés egészségügyi monitoringjához folyamodna ehhez a technológiához (DLG, 2024). Az irodai adminisztrációs feladatok során a cenzus szerint a gazdaságok 40%-a, azaz 10-ből 4 gazdaság, már használ valamilyen MI-alapú megoldást (DLG, 2024).

A mesterséges intelligencia alapú technológiák nemcsak a termelési folyamatokat gyorsíthatják fel a gazdaságok számára, hanem az adminisztratív terhek csökkentésében is segíthetnek. A német gazdálkodók körében a digitalizációt többségében (79%) üzleti lehetőségként értékelik, míg csupán 15% látja kockázatnak, és 6% számára a digitalizáció hatása egyáltalán nem érezhető. A digitális alkalmazások bevezetésének legnagyobb előnyei között a gazdálkodók az időmegtakarítást (69%) és a termelési hatékonyság növelését (61%) emelik ki, ezt követi a fizikai tehermentesítés (57%) (DLG, 2024).

A németországi digitalizációra irányuló felmérés azt is kimutatta, hogy 2022-2024 között látványosan megnövekedett az ilyen technológiát alkalmazó gazdaságok száma és aránya. Elsősorban a GPS-vezérelt mezőgazdasági gépek itt is a legelterjedtebbek, a felmérésben részt vevők 69%-a használja a vállalkozásokban (DLG, 2024). A 2022-es eredményekhez képest ez több, mint 10%-os emelkedést mutat két év alatt. A gazdaságok 68%-a, vagyis a 2022-es értékhez képest 5%-kal több, digitális szántóföldi térképek és az állattenyésztésben alkalmazott tehén- vagy kocatervező szoftvereket is használnak (DLG, 2024). Megnőtt a csordairányítási rendszerek használata is: 2022-ben 32%, 2024-ben már 46% alkalmazott ilyen szoftvert a munkája során (DLG, 2024).

A digitalizáció nem csupán a tervezési és rendezési lehetőségeket, valamint a termelési kapacitásokat javítja, hanem a fenntarthatóság szempontjából is innovatív megoldásokat kínál a mezőgazdaság területén. Németországban a gazdaságok 36%-a már helyspecifikus műtrágya-kijuttatási technológiákra támaszkodik, míg 30%-uk növényvédő szerek kijuttatásában alkalmaz hasonló megoldásokat. Az állattenyésztés és növénytermesztés szektorában a szenzortechnológia elterjedtsége elérte a 28%-ot. A prediktív karbantartás, amely különösen a mezőgazdasági gépeknél hasznos, a gazdaságok negyedénél (25%) figyelhető meg, míg 24% automatikus vagy intelligens etetési rendszereket használ. Továbbá, a gazdaságok 23%-a drónokat, 12%-a pedig robotokat integrál a munkafolyamataikba (DLG, 2024). Összességében a vállalkozások 90%-a már legalább egy digitális megoldást alkalmaz a működésében (DLG, 2024).

Ahogyan a magyar mezőgazdaság digitális felkészültségénél, úgy a német esetben is a finanszírozás, az eszközök beszerzésének magas ára egy rendkívül fontos tényező. A felmérés szerint a megkérdezett gazdaságok 75%-nak a magas beszerzési és beruházási költségek akadályt jelentenek a digitalizáció alkalmazásához (DLG, 2024). Ezt követik a fokozott bürokrácia (61%) és a nem kellően szabványosított interfészek és rendszerek hálózatba szervezése miatti aggodalmak (59%).

A gazdálkodók körében végzett felmérés szerint a válaszadók több mint fele (52%) a politikai döntések előkészítésében való részvétel hiányát emeli ki problémaként. Ezen kívül, a megkérdezettek 51%-a a nem megfelelő internet-hozzáférést tartja az egyik legnagyobb kihívásnak. Az adatszuverenitás elvesztése és a digitális rendszerek bonyolultsága szintén aggasztó tényezők, mindkettő 49%-os arányban jelenik meg. Továbbá, a gazdálkodók 47%-a az informatikai biztonságot, míg 41% a digitális készségek hiányát említi a legfontosabb akadályok között. Érdekes módon a megkérdezettek egyharmada (34%) már részt vett mezőgazdasági digitalizációval foglalkozó továbbképzésen, míg 43%-uk érdeklődik a téma iránt. Csak egynegyedük (24%) nem mutat érdeklődést az ilyen típusú képzések iránt.

A francia mezőgazdaságban a digitalizáció és a hagyományos munkaerő közötti feszültség továbbra is jelentős. Az ország, mint az Európai Unió legnagyobb agrártermelője, kétfrontos harcot vív: egyszerre próbálja megőrizni a hagyományos, magas színvonalú termékeket, miközben megfelel a globális verseny kihívásainak. Sok gazda még mindig tart a digitális technológiák alkalmazásától, mivel úgy vélik, hogy ezek nem elég precízek, ami a termékek minőségére is kedvezőtlen hatással lehet. Bár már számos tanulmány cáfolta ezt a nézetet, a félelmek továbbra is gátolják a digitalizáció széleskörű elterjedését a francia mezőgazdaságban.

A francia mezőgazdaságban a legelterjedtebb digitális technológia a műholdas navigációs rendszer (GNSS), amelyet a földművelés során széles körben használnak (Bellon-Maurel et al., 2023). A gazdálkodók körülbelül 50%-a alkalmaz ilyen típusú szoftvert a vetési és aratási tevékenységeik során. Ezen kívül, a gazdaságok legalább felénél legalább három, a mezőgazdaságban hasznos applikáció működik: a GNSS mellett gyakran használják az időjárás-előrejelző szoftvereket, valamint a különböző berendezésekhez és eszközökhöz tartozó beállító programokat is (Bellon-Maurel et al., 2023). Érdekes módon, a gazdaságok irányítására szolgáló programokat csupán a gazdák 25%-a tartja indokoltnak, míg a hozamfigyelő szoftverek használata már csak 22%-ra korlátozódik a termelési folyamat során. A talajtérképezést pedig csak a gazdaságok 1%-a alkalmazza (Bellon-Maurel et al., 2023).

A szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságok körülbelül 75%-a nyomonkövethetőségi rendszerekkel van ellátva, mivel a lejjebb lévő partnereik jogszabályi követelmények miatt elvárják ezt. Ezzel szemben a közvetlen értékesítéssel vagy rövid ellátási láncokkal működő kisebb gazdaságok szinte egyáltalán nem használnak ilyen rendszereket (Bellon-Maurel és munkatársai, 2023). Franciaországban a mezőgazdasági robotok leginkább az állattenyésztés terén terjedtek el. Egy 2018-as kutatás alapján a tejtermelő gazdaságokban körülbelül 9000 fejőrobot és 2000 különféle robot található, például etető- és istállótisztító gépek.

Ez azt jelenti, hogy az ország tejtermelő gazdaságainak csupán 10%-a rendelkezett a megemlített robottechnológiákkal. Azóta, 2018 óta, valószínűleg jelentős növekedés következett be ezen a téren, amit egy későbbi kutatás is megerősít, amely szerint a tejtermelők 70%-a tervezi, hogy a közeljövőben robotokat vásárol. A növénytermesztési szektorban a robotok alkalmazása 2018-ban sokkal mérsékeltebb volt, mint az állattenyésztés területén. A felmérés alapján összesen 150 robotot használtak, főként a zöldségtermesztésben. Franciaországban a második legnagyobb terület, ahol ilyen innovatív technológiát alkalmaznak, a szőlőtermesztés, ahol a digitális munkásokat főleg a mechanikus gyomlálás során vetik be.

Az utóbbi évek során a francia mezőgazdaság egyre inkább az innovációk melegágyává vált, ahol nem csupán a megelőzés, hanem a fenntarthatóság is középpontba került. Az állattenyésztés területén, különösen a tejgazdaságokban, olyan fejlett nyakörveket használnak, amelyek folyamatosan figyelik a tehenek egészségi állapotát (INRAE, 2023). Ha bármilyen problémát érzékelnek, azonnali riasztás érkezik, így a gazdák számára megszűnik a folyamatos ellenőrzés szükségessége. Ez nemcsak az állatjólétet javítja, hanem a gazdálkodók munkáját is megkönnyíti, hiszen kevesebb szellemi és fizikai terhet kell viselniük (INRAE, 2023). Ezen kívül a francia méhészetekben is jelentős technológiai fejlődés figyelhető meg, amelyet a BeeGuard vállalat 2016 óta sikeresen alkalmaz (INRAE, 2023).

A vállalat innovatív megoldásokat kínál, amelyek révén a méhészek hatékonyan nyomon követhetik a kaptárak és a beporzók viselkedését anélkül, hogy zavarnák őket. Ezek a fejlett rendszerek lehetővé teszik a hőmérséklet, páratartalom és a méhek visszatérési arányának folyamatos ellenőrzését, így a méhészek mindig naprakészen informáltak lehetnek a kaptárak állapotáról. A méhek mozgásáról szerzett adatok segítenek a méhészeknek a környezetük erőforrásszintjének felmérésében, és figyelmeztetést kapnak, ha a méhpopuláció halálozási aránya váratlanul megemelkedik. Az ilyen módon felszerelt kaptárak tehát nemcsak a méhek egészségét védik, hanem a környezeti állapotok korai jelzőrendszereként is szolgálhatnak (INRAE, 2023).

A francia mezőgazdaság növénytermesztési szektorában kiemelkedő figyelmet fordítanak az innovatív megoldásokra, különösen a megelőző eszközök terén. A betegségek korai azonosítása és a fertőzött növények pontos lokációjának meghatározása lehetővé teszi a vegyszeres kezelések optimalizálását (INRAE, 2023). Gazdasági szempontból számos betegségfelismerő és vízhiány-kezelési programot hoztak létre, mint például a bordeaux-i Chouette vállalat által kifejlesztett rendszer, amely arcfelismerési technológiát alkalmaz a szőlőlevélen megjelenő lisztharmat első jeleinek észlelésére. A drón, amely kamerával van felszerelve, GPS-hez csatlakozik, így a szőlőtulajdonosok részletes térképet kapnak a fertőzött növények helyéről. Ez lehetővé teszi a szőlőtermesztők számára, hogy időben reagáljanak, és csak a fertőzött területeket célozzák meg kezeléskor. Ez a megoldás nemcsak a betegségek terjedésének mérséklését segíti elő a korai beavatkozások révén, hanem a kezelések célzott alkalmazását is megkönnyíti, ezáltal csökkentve a fitofarmakonok felhasználását (INRAE, 2023).

Összességében a technológia terjedése a francia és német mezőgazdaságokban egyre inkább előtérbe kerül, ugyanakkor még mindig számos kihívás áll előttük. Annak ellenére, hogy ezek az országok jelentős mezőgazdasági területtel és magas gazdasági fejlettséggel bírnak, a digitális innovációk bevezetése a mezőgazdasági szektorban még jelentős bővítést igényelhet. A francia és német gazdák számára a legnagyobb gátat a technológiai eszközök magas beszerzési költsége, valamint azok fenntartásának (például szoftverfrissítések és előfizetések) terhe jelenti.

Ahogyan a korábbiakban is utaltunk rá, az európai, így a francia és a német gazdaságokban is a kisebb, családi gazdaságok vannak túlnyomó többségben, amelyek bevételei lényegesen kisebbek, mint egy mezőgazdasági nagyvállalaté. A technológiai fejlesztések további elterjesztéséhez az Európai Unió és a nemzeti szintű támogatások egyaránt nagy hatással lennének, ahogyan az edukáció további bővítése is. Mindez nem csak az adott országok, de a szélesebb körben vett gazdaságok számára is több előnyt, mint hátrányt jelente.

A GTAI legfrissebb felmérése alapján 2021-ben Európában a mezőgazdasági robotika terén a legaktívabb vállalatok működtek. A mezőgazdasági szektorhoz 32 cég, a tej- és tejtermékgyártáshoz 12, míg az egyéb állattenyésztési robotikai megoldásokhoz 11 vállalat járult hozzá, továbbá 9 cég foglalkozott az egyéb mezőgazdasági szektor eszközeinek gyártásával (GTAI, 2023). Ennek ellenére az európai mezőgazdaságban az ilyen innovatív megoldások használata még mindig jelentős mértékben korlátozott, ami részben anyagi okokra, másrészt pedig a megfelelő edukáció hiányára vezethető vissza. A magyar mezőgazdaság helyzete az elmúlt 4-5 évben sokat javult, azonban számos területen még mindig bőven akadnak kiaknázatlan lehetőségek.

A francia és német példák jól illusztrálják, hogy innovatív megoldásokkal jelentős mértékben fokozható a termelés, lehetővé téve, hogy a növények és állatok optimálisabb környezetben, magasabb hozam mellett fejlődjenek. Ezen túlmenően, ezek a megoldások válaszként szolgálhatnak a munkaerőhiányra, valamint a klímaváltozás által okozott termelési struktúrák átalakulására is. Összességében a mesterséges intelligencia és a digitalizáció új távlatokat nyithat a mezőgazdaság számára, de ahhoz, hogy a különböző gazdaságok kiaknázhassák ezeket a lehetőségeket, elengedhetetlen az érintett államok és az Európai Unió határozott és aktív támogatása.