A túsztárgyalók által alkalmazott egyik leghatékonyabb pszichológiai technika, amelyet érdemes minden embernek megismernie, a kommunikáció és empátia művészete. E módszer lényege, hogy a helyzet feszültségét csökkentve és a másik fél érzéseire figyelve, k

Az internet világában szinte elárasztanak bennünket a szokásos, klisékkel teli tanácsok, mint például a "Maradj nyugodt és higgadt!" vagy a "Használj én-kijelentéseket!". Most azonban szeretném bemutatni nektek azokat a bizonyítékokon nyugvó stratégiákat, amelyekkel a feszültséggel teli szituációkat még sosem látott hatékonysággal kezelhetjük. Fedezzük fel együtt azokat a módszereket, amelyek valóban működnek!

Amikor egy összetűzésbe kerülünk valakivel, gyakran feltételezzük, hogy a másik személy a probléma és megpróbáljuk megvédeni önmagunkat és az érdekeinket is. Egy konfliktus azonban lehetőség is egyben arra, hogy segítsen feltárni a saját tudattalan trigger pontjainkat vagyis azokat a kiváltó okokat, amelyek destruktív vagy maladaptív viselkedési formákhoz vezethetnek.

Dr. Susan David, az Érzelmi rugalmasság című könyv szerzője hangsúlyozza, hogy a konfliktusokra adott reakcióink sok esetben a megoldatlan belső ügyeink, traumáink vagy személyes bizonytalanságaink tükröződései. Ha képesek vagyunk felfedezni ezeket a gyakran a tudatunk mélyén rejlő kiváltó okokat, valamint az ezekhez kapcsolódó mintázatokat és sebeket, lehetőséget teremtünk magunk számára a gyógyulásra. Ezzel nem csupán a múlt terheit engedjük el, hanem a jövőben tudatosabbá válunk, így a viselkedésünket már nem a rejtett nyomógombjaink irányítják, hanem mi magunk.

Amikor legközelebb nézeteltérésbe kerülsz valakivel, szánj egy kis időt arra, hogy átgondold a helyzetet, és írd le a gondolataidat a következő kérdésekkel kapcsolatban:

Ez az önmagunk mélyére hatoló felfedezés, amely a terápia, a coaching és a vezetői fejlesztések során is szerepet kap, lehetővé teszi, hogy a konfliktust ne csupán felesleges harcként, hanem egy tükörként értelmezd. Ahogy egyre világosabban látod saját belső motivációidat, úgy válik higgadtabbá és tudatosabbá a jövőbeli reakcióid. Ez a megközelítés nem csupán a problémák kezelésében, hanem a személyes fejlődésben is kulcsszerepet játszik.

Biztosan te is hallottád már azt a tanácsot, hogy "Aludj rá egyet!". Ez pedig nem is olyan rossz ötlet, ugyanis az érzelmileg terhelt beszélgetések legalább 10 perces késleltetése csökkenti a fiziológiai reakciókészséget, növeli az empátiát és növeli a megoldási lehetőségeket. Hogy miért? Mert az erős érzelmek beindítják az amygdalát, az agy félelemközpontját, míg a prefrontális kéreg (amely a racionális gondolkodásért felelős) aktiválódása hosszabb időt vesz igénybe. Ha tehát növekvő feszültséget érzel, mondd ezt: "Szeretnék beszélni erről, de szükségem kb. 15 percre, hogy összeszedjem a gondolataimat és hogy tényleg meg tudjalak hallgatni".

Kérj egy rövid szünetet, amelyet érdemes egy kis könnyed mozgással, például sétával vagy nyújtással tölteni. Ez a szünet valójában segít az agyadnak átváltani az üss vagy fuss üzemmódból a kreatív probléma-megoldás állapotába.

Az egyik leginnovatívabb konfliktuskezelési módszer a narratív pszichológia világából származik: a perspektíva-próba gyakorlása a konfrontáció előtt. De mit is jelent ez a gyakorlatban? Szánj néhány percet arra, hogy elmélyülj a másik fél szemszögéből, és képzeld el, hogyan magyarázná meg a saját viselkedését, ha ő lenne a történet főszereplője. Ez a megközelítés lehetőséget ad arra, hogy értékes betekintéseket nyerj, és így empatikusabban, valamint holisztikusabban közelíthesd meg a feszültséget generáló témákat. Ez a gyakorlat segíthet abban, hogy ne csupán a saját érzéseidre koncentrálj, hanem a másik fél motivációit és szándékait is jobban megértsd.

Tedd egyedivé a gondolataidat a következő kérdés segítségével: "Ha én lennék a másik fél helyében, és teljes szívemből úgy érezném, hogy amit teszek, az helyes, hogyan indokolnám meg a cselekedeteimet?" Ez nem jelenti azt, hogy mentesítenéd a másik személyt a helytelen viselkedés alól. Inkább arra ösztönöz, hogy ahelyett, hogy vádaskodnál, kíváncsian és nyitottan közelíts a párbeszédhez. Ez a szemléletmód gyökeresen megváltoztathatja a helyzetet.

Sokan már ismerik a visszajelzés-nyújtás szendvics-technikáját, amely során először kifejezzük elismerésünket, utána pedig kritikát fogalmazunk meg, végül pedig ismét egy pozitív megjegyzéssel zárunk. Ez az eljárás azonban sokszor manipulációnak vagy lekezelőnek tűnhet. Hogy elkerüljük ezt a benyomást, érdemes kipróbálni a kognitív újraértékelés módszerét, amely egy sokkal hitelesebb és őszintébb megközelítést nyújt. Íme, hogyan működik a kognitív újraértékelés szendvics:

A kognitív újraértékelés ezen speciális megközelítése serkenti a prefrontális kéreg működését, lehetővé téve ezzel, hogy mindkét fél új perspektívából szemlélje az adott helyzetet. Ez nemcsak az érzelmi feszültséget csökkenti, hanem enyhíti a túlterheltség érzését is. E módszer népszerűsége a terapeuták és túsztárgyalók körében nem véletlen; hatékonyan alkalmazható mind a tárgyalótermekben, mind a családi beszélgetések során, ahol valódi változásokhoz vezethet.

A konfliktus-kezelés igazi próbája nem az, hogy a vita befejeződött-e vagy sem, hanem az, hogy egy konfliktus után a résztvevők elég biztonságban érzik-e magukat ahhoz, hogy újra felszólaljanak, ha arra van szükség és nem kell úgy érezniük, hogy tojáshéjon lépkednek vagy veszélyeztetik a karrierjüket vagy az érzelmi-mentális jól-létüket.

A Google áttörő jelentőségű Arisztotelész-projektje rámutatott, hogy a csapatok sikerének legfontosabb előrejelzője a pszichológiai biztonság, nem pedig a képességek vagy a tapasztalat szintje. Számos, konfliktusra hajlamos csoportban azonban az emberek hajlamosak inkább visszahúzódni egy összetűzés során, ahelyett, hogy nyugodtan elhagynák a helyzetet.

Tedd különlegessé a szöveget az alábbi módon: Végezze el az alábbi pszichológiai biztonságot mérő tesztet egy konfliktus lezárása után, és fontolja meg a következő kérdéseket (vagy vonja be a csapatát a válaszadásba):

Amikor elsajátítjuk a konfliktusok dekódolásának művészetét, ahelyett, hogy folyamatosan elkerülnénk őket, egy értékes tudásra teszünk szert: megismerjük önmagunkat, másokat, és felfedezzük, mi az, ami igazán lényeges. Az alábbi öt tudományos alapokon nyugvó technika arra ösztönöz, hogy ne küzdjünk tovább a konfliktusaink ellen, hanem inkább tanuljunk meg együttműködni velük. A cél nem a konfliktusok teljes hiánya, hanem az, hogy olyan képességeket fejlesszünk ki, amelyek érzelmi rugalmasságot és rezilienciát biztosítanak számunkra, lehetővé téve, hogy a feszültségeket bizalomra és építő jellegű kapcsolatokra fordítsuk.