A kormány ismételten élve a vétó jogával, elutasította a kifizetéseket, így Magyarország nem áll szándékában anyagi hozzájárulást teljesíteni.
A kormány ismételten elutasította, hogy az Európai Unió körülbelül 6,5 milliárd eurót folyósítson azoknak a tagállamoknak, amelyek korábban fegyvereket juttattak el Ukrajnának - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.
A tárcavezető a legutóbbi európai uniós külügyi tanács ülését követően tartott sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy egyedüliként megakadályozta, hogy az Európai Békekeretből mintegy 6,5 milliárd eurót folyósítsanak azoknak a tagállamoknak, amelyek korábban fegyvereket juttattak el Ukrajnába.
"Magyarország eddig sem szállított fegyvereket, és nem járult hozzá semmilyen fegyverszállításhoz, és a mai napon sem járultam hozzá ahhoz egyedüliként, hogy az Európai Békekeretből 6,5 milliárd eurót fizessenek ki azoknak, akik korábban fegyvereket szállítottak Ukrajnába."
A miniszter azt is kiemelte, "ha ezt a másik huszonhat tagállam önkéntesen szeretné megtenni, akkor Magyarország ennek nem áll az útjába. Azonban egyelőre, valamilyen oknál fogva csak képmutatás van a dolog mögött."
Szijjártó Péter ezután kifejtette, hogy...
Magyarország határozottan elutasítja, hogy bármilyen formában részt vegyen ebben a folyamatban. Hasonlóképpen, nem támogatjuk azt sem, hogy az Európai Unió kiképzési missziója keretében Kijevben egy koordinációs egységet alakítsanak ki. Ezen kívül nem áll szándékunkban európai uniós tanácsadókat küldeni Kijevbe az ukrán biztonsági szektor reformjának irányítására.
A kormány rendkívül aggasztónak és kockázatosnak tartja azt a lehetőséget, hogy bármilyen indokkal – legyen szó kiképzésről, koordinációról vagy reformtanácsadásról – európai uniós keretek között embereket küldjenek Kijevbe. Az eszkaláció szempontjából ez különösen veszélyes lépésnek minősül.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a legújabb, tizenötödik szankciós csomag elfogadása során sikerült biztosítani a jogi kereteket, amelyek lehetővé teszik a Mol számára, hogy orosz eredetű kőolajból készült termékeket exportáljon. "Ez különösen lényeges számunkra, és mivel az indokolatlan javaslatokat sikerült kiszűrnünk a csomagból, végül nem álltunk ellent a döntésnek" – tette hozzá.
"Mik is voltak ezek az elképesztő javaslatok? Például Kirill pátriárkát is megpróbálták felvenni a szankciós listára. Véleményem szerint az egyházi vezetők és személyek szankciós listázása mindenképpen elkerülendő, hiszen ha az egyházi szférában nem tudunk párbeszédet folytatni, akkor a béke utolsó reménye is oda veszhet" - tette hozzá a tárcavezető.
Szijjártó Péter szerint szankció alá akarták tenni Oroszország ENSZ-nagykövetét, ami azért furcsa, mert az ENSZ az az utolsó mentsvár, ahol a politikai konzultációkat meg lehet tartani.
Nyilvánvaló, hogy ezzel a lépéssel egy újabb békés megoldás felé vezető utat zártak el. Mi megvétóztuk ezt a javaslatot, és világossá tettük, hogy semmiképpen nem támogatjuk az Orosz Olimpiai Bizottság szankcionálását. Elfogadhatatlannak tartjuk a sport és a politika, különösen a geopolitika összekeverését. Emellett két kiemelkedő orosz futballklub szankciós listára helyezését is ellenállásunkkal fogadtuk, mivel úgy véljük, hogy az őrültségnek vannak bizonyos határai.
A miniszter hangsúlyozta, hogy az ukrajnai konfliktus új dimenzióba lépett. Egyrészt Donald Trump amerikai elnökválasztási győzelme, amely a béke irányába mutat, másrészt az orosz haderő harctéri eredményei mind-mind hozzájárulnak ehhez az átalakuláshoz. Mint fogalmazott, ez a helyzet új kihívások elé állítja a nemzetközi közösséget.
Szijjártó Péter sérelmezte, hogy ezt a minőségileg új helyzetet Brüsszelben csaknem teljesen figyelmen kívül hagyják, az EU-tagországok túlnyomó többsége továbbra is az eddigi kudarcos "háborúpárti stratégiát" erőlteti, amely fokozza az eszkaláció veszélyét és rendkívül nehéz helyzetbe hozta eddig is a kontinenst.
Nyilvánvaló, hogy nem csupán az új realitás, hanem a karácsony közeledte sem foglalkoztatja őket. A tanács ülésén ma senki nem állt ki az emberéletek megóvását célzó fegyverszünet mellett; a támogatás teljes hiánya jellemezte a diskurzust. Sőt, nem csak a tűzszünet ellen érveltek, hanem olyan súlyos javaslatok is elhangzottak, amelyek messze túlmutattak a józan észen.
Egy lengyel kollégája felvetésére hivatkozva emelte ki, hogy az EU területén élő hadköteles korú ukrán férfiak esetében nem indokolt a szociális támogatás biztosítása.
Végezetül hangsúlyozta, a tűzszünet elutasítása emberéletekbe kerül, ráadásul teljesen logikátlan is, mivel a harcok beszüntetésével sikerülhetne elérni az orosz előrenyomulás megállítását, amit a tíz- vagy százmilliárd eurónyi értékű eddigi fegyverszállításokkal nem tudtak - összegezte az MTI.
