A dán módszer a boldog gyerekekért: hogyan nevelik önállóbbá a kicsiket, mindezt házi feladat nélkül – a titok csupán egy egyszerű trükk!

A dán gyereknevelés titka nem a korai házi feladatokban vagy a szigorú szabályokban található - de akkor mi lehet a kulcs? Azok az amerikai szülők, akik Dániába költöztek, megosztják tapasztalataikat és élményeiket.

Amikor Becca és Jordan Itkowitz három Dániában töltött év után visszaköltöztek az amerikai Illinois állambeli La Grange-be két fiukkal, a 8 éves Evannel és a 10 éves Maxszal, igazi kultúrsokk érte őket. Nem sokkal a hazatérésük után, 2017-ben Becca telefonhívást kapott az iskolából: Max hógolyóval dobálózott a szünetben.

"Csak úgy, hirtelen eldobta, mert jókedve volt, és még csak gyerek" - mesélte Becca a The Post-nak. "Jót nevettünk, majd megígértem neki, hogy elmagyarázom az amerikai iskolai szabályokat, és hogy a hó bizony fegyvernek minősülhet." Maxot azzal is megrótták, hogy felkapott egy botot a földről.

"Dániában a botokat mindig erődök építésére vagy játékra használták" - osztotta meg Becca. Ez éles ellentétben állt azzal, amit a megszokott amerikai normák között tapasztaltak, ahol a gyerekek sokszor korlátozottabb lehetőségekkel rendelkeznek. "Ott az óvodás gyerekek szabadon játszhattak az esőben, tábortűz mellett főzhettek, és olyan kockázatokat vállalhattak, amelyek életkoruknak megfelelően biztonságosnak számítottak" - tette hozzá.

Helen Russell, a brit újságíró, meg van győződve arról, hogy a dánok gyereknevelési módszereiből sokat meríthetünk. Nem meglepő, hogy Dánia az 1970-es évektől kezdve rendre a legboldogabb országok között található a különféle rangsorokban.

Russell jelenleg férjével és három gyermekével Dániában él, ahol felfedi a dán nevelési módszerek különlegességét a "The Danish Secret to Happy Kids" (A dán titok a boldog gyerekekhez) című könyvében. Ez a megközelítés gyökeresen eltér az amerikai tigrisanyák és helikopter szülők szigorú módszereitől, és bemutatja, hogyan teremthetjük meg a boldog és kiegyensúlyozott gyermekkor alapjait a skandináv országok inspiráló gyakorlatain keresztül.

"Kisebb a nyomás a tanulmányi eredmények miatt" - mondta Russell a The Post-nak. "Nem kezdődik az iskola 6 éves kor előtt (Finnországban 7 évesen), és óriási hangsúlyt kap a játék." Azt mesélte, hogy a játékot rendkívül értékelik. Rengeteg kutatás bizonyítja, mennyire fontos, hogy a gyerekek játék közben tanuljanak - és a skandináv országokban ezt ünneplik is - fogalmazott.

Az iskolai élmény is teljesen más, mint az amerikai rendszerben: "Nincs házi feladat körülbelül 11 éves korig, és általában tesztek sincsenek 16 éves korig."

A rossz idő sem kifogás a bentmaradásra - él itt egy mondás: "Nincs rossz idő, csak rossz ruha." Russell szerint az Egyesült Államokban vagy az Egyesült Királyságban sok gyerekkönyvben olvasható, hogy "a gyerekek nem mehettek ki játszani, mert esett az eső", de Dániában ez nem fordul elő. "Itt kiteszik a gyereket bármilyen időben."

A szabadban töltött idő nemcsak mentális egészséget javít, de képességeket is fejleszt. "Erősebb, magabiztosabb, fizikailag ellenállóbb leszel" - mondta Russell. Nem véletlen tehát, hogy Dánia rendszeresen az élen végez a Világboldogság-jelentésben.

A dán szülők nem tartják természetesnek, hogy a gyerekek sérülések nélkül cseperedjenek, hanem inkább elfogadják, hogy a felnőtté válás része a kockázatvállalás és a kisebb balesetek.

"Gyakran vittem haza a gyerekeimet kisebb sérülésekkel, például egy fáramászás után" - mondta Russell. Hozzátette: ez a laza hozzáállás nagyban annak köszönhető, hogy az egészségügyi ellátás adóból finanszírozott, így egy törött kar nem jelent anyagi csődöt.

"Úgy gondolják, hogy az ilyen tapasztalatok - például a mindenféle időben való kinti játék - önbizalmat és rugalmasságot adnak" - mondta.

Sean McEvoy, aki 2017 és 2023 között élt Dániában feleségével, Amy-vel és három fiukkal, szintén azonnal észrevette a különbségeket. "A háromévesek éles késekkel farigcsáltak, tüzet gyújtottak, és a legmagasabb fák tetején mászkáltak, miközben a szülők a saját kolbászukat sütötték vagy sört ittak - nem álltak ott állandóan fölöttük."

Az oktatás iránti attitűdökben jelentős különbségeket észlelt:

Eleinte furcsa volt számukra, amikor fiuk a zsebéből köveket és bogarakat húzott elő, és csak annyit mondott: "Ezeket találtam, és tüzet raktunk." Amikor azonban hazalátogattak, és az unokatestvérek már olvastak, aggódtak, mígnem fél év múlva a fiú hirtelen, magas szinten kezdett el magától olvasni.