A COVID-19 után érzékelt agyi köd rejtélyének mélyére nézünk: mi húzódik meg e jelenség mögött? - Pénzcentrum

A COVID-19 fertőzés után számos beteg arról számolt be, hogy agyi ködöt tapasztalt, ami számos kihívást jelentett számukra. Figyelmük gyakran elkalandozott, memóriájuk gyengült, és gondolkodásuk lelassult, ami miatt még a legegyszerűbb feladatok is komoly nehézségekbe ütköztek. Ez a jelenség a hosszú COVID-ból szenvedők 20-65 százalékát érinti, ami jól tükrözi, hogy mennyire keveset tudunk még erről a komplex állapotról.

Bár az agyi köd kifejezés a COVID kapcsán vált széles körben ismertté, valójában először a krónikus betegségekkel küzdők közösségeiben használták. Betegek számolnak be agyi ködről olyan krónikus állapotok következményeként, mint a fibromialgia, a myalgikus encephalomyelitis/krónikus fáradtság szindróma és a lupusz. Sokan tapasztalják kemoterápia vagy fájdalomcsillapítók szedése után is, valamint mentális egészségügyi problémákhoz, például depresszióhoz és skizofréniához is kapcsolódik - írja a National Geographic.

A különböző állapotban szenvedő betegek gyakran hasonló tünetekkel találkoznak, mint például a koncentrációs nehézségek, feledékenység, zavarodottság és a kognitív folyamatok lassulása vagy elmosódottsága – osztja meg véleményét Jacqueline Becker, az Icahn School of Medicine Mount Sinai neuropszichiátere. Ezek a tünetek gyakran a krónikus betegségekben szenvedők legnagyobb kihívásai közé tartoznak. "Ez a jelenség képes teljesen átformálni az emberek mindennapi életét" – hangsúlyozza Becker.

Bár nincs egyetértés az agyi köd pontos definíciójáról - és sok szakértő vitatja a kifejezés klinikai környezetben való használatának hasznosságát -, a legtöbb tudós egy alapbetegség tünetegyütteseként tekint rá, nem pedig önálló diagnózisként. "Az agyi köd gyűjtőfogalommá vált bizonyos állapotok, például a hosszú COVID tágabb neurológiai tüneteire" - magyarázza Becker.

A szakemberek megkülönböztetik az agyi ködöt a kognitív károsodástól, amely konkrét memória- vagy figyelemzavarokkal jár. Azok, akik az agyi köd tüneteivel küzdenek, gyakran tapasztalnak figyelmi és memóriabeli nehézségeket, viszont a szakértők nem mindig találnak kézzelfogható hiányosságokat ezekben a funkciókban. Előfordulhat, hogy a betegek számos teszten vesznek részt, ám az eredmények rendre a normális tartományban mozognak, ami rendkívül frusztráló élmény lehet számukra.

Az orvosok néha pszichológiai okokra vezetik vissza az agyi köd jelenségét. E különbségtétel különösen releváns lehet a krónikus betegségekben vagy hosszú COVID-ban szenvedő páciensek esetében, akik gyakran azt tapasztalják, hogy az egészségügyi szakemberek nem veszik őket komolyan. "A köztudatban elterjedt egy nézet, amely szerint a hosszú COVID kizárólag pszichiátriai eredetű" - fogalmaz Becker. "Azt hiszem, lényeges, hogy ezt a feltételezést kritikával illessük."

A legújabb kutatások során a tudósok fokozatosan felfedezik a gyulladás és az agyi köd közötti összefüggéseket, ami új perspektívákat teremt a diagnózis és a terápiák fejlesztése terén. "Az agyi köd mögött álló egyik legfontosabb elmélet a neuroinflammáció jelensége" – magyarázza Becker.

Egyre több bizonyíték mutatja, hogy a COVID-19 túlzott vagy félreirányított immunválaszt vált ki, amely továbbra is gyötörheti a betegeket, még akkor is, amikor már felépültek a betegség legakutabb tüneteiből. Tanulmányok kimutatták, hogy a COVID-fertőzés az agy immunsejtjeinek hosszú távú aktiválódását okozhatja, és károsíthatja az idegsejtek növekedését az agyi köddel küzdő betegeknél.

Egy 2024 februárjában a Nature tudományos folyóiratban közzétett kutatás újabb fontos részleteket tárt fel az agyi köd jelenségéről. Colin Doherty, a Trinity College Dublin Orvosi Karának neurológusa és csapata a hosszú COVID-ban szenvedő páciensek agyi működését vizsgálta. A kutatás során a szakértők felfedezték, hogy a rendszerszintű gyulladás mellett az agyi köddel küzdő egyének esetében a vér-agy gát, amely alapvető szerepet játszik az agy védelmében a toxinok, vírusok és egyéb káros anyagok ellen, szivárog.

Feltételezésük szerint a szivárgó vér-agy gát lehetővé teheti, hogy ezek az anyagok bejussanak az agyba, neuroinflammációt okozva és megzavarva az agy normális anyagcsere-folyamatait. Más tanulmányok hasonló vér-agy gát diszfunkciót találtak autoimmun betegségekben, köztük lupuszban és krónikus fáradtság szindrómában szenvedő betegeknél.

A kutatók egyre több lehetséges okot tanulmányoznak. Különböző vizsgálatok azt mutatják, hogy a hormonális változások jelentős hatással lehetnek az agy működésére. Például a menopauzán áteső nőknél az ösztrogénszint csökkenése valószínűleg bizonyos agyi területek méretének csökkenéséhez vezet, ami hozzájárulhat a kognitív zavarok megjelenéséhez.

Közben a pajzsmirigy-alulműködésben szenvedők esetében a pajzsmirigyhormon hiánya szintén hozzájárulhat egyes agyi területek, különösen a hippokampusz térfogatának csökkenéséhez. Ezen felül a traumás agysérüléssel küzdő páciensek esetében a mentális köd tüneteit a csökkent növekedési hormon szinttel is összefüggésbe hozták.

Egyes tudósok azt is feltételezik, hogy a bélmikrobiom működési zavara is agyi ködöt okozhat bizonyos esetekben. Egy 2024 októberében közzétett kisebb tanulmány az agyi köd jeleit találta a gasztrointesztinális betegségekben, például irritábilis bél szindrómában szenvedő résztvevők több mint felénél.

Bár nincs egyetlen oka az agyi ködnek, a szakértők szerint vannak dolgok, amiket az emberek tehetnek ellene. Becker azt javasolja, hogy először az életmódbeli tényezőket vizsgáljuk meg, például a testmozgást, az egészséges táplálkozást és a megfelelő alvást. De azoknak, akik intenzív agyi ködöt tapasztalnak, vagy a köd több mint néhány hétig tart, orvoshoz kell fordulniuk.

A klinikusok lehetőséget kapnak arra, hogy megvizsgálják, vajon az agyi ködnek van-e olyan visszafordítható kiváltó oka, mint például az alvási apnoe, B-vitamin-hiány, vagy esetleg hormonális és pajzsmirigy problémák. Emellett gyulladásos és neurodegeneratív markerekre utaló jeleket is kereshetnek – nyilatkozta Avindra Nath, a Nemzeti Neurológiai Rendellenességek és Stroke Intézet intramurális klinikai igazgatója.

A kognitív rehabilitációs terápia különösen hasznos lehet azok számára, akik jelentős, mérhető kognitív károsodással élnek. Nath ezt a megközelítést az agy edzéséhez hasonlítja: "Olyan területeken végzik az agy tréningjét, ahol hiányosságok mutatkoznak" - mondja.

Új gyógyszeres megoldások tűnnek fel a láthatáron. Különösen azok a páciensek, akik a kemoterápiához kapcsolódó agyi köddel küzdenek, arról számolnak be, hogy jelentős javulást tapasztaltak ADHD kezelésére alkalmazott gyógyszerek szedése során. Néhány kisméretű kutatás azt is jelezte, hogy az antihisztaminok, valamint a famotidin – amely gyulladáscsökkentő hatásával ismert savlekötő – hozzájárulhatnak a gyulladás csökkentéséhez és az agyi köd enyhítéséhez.

Nath és csapata az intravénás immunglobulin hatását is vizsgálja a hosszú COVID-ra. Ez egy olyan antitest, amelyet immunológiai rendellenességek, például lupusz kezelésére használnak. Az elmélet szerint ez elnyomja az immunrendszer túlzott gyulladásos válaszát, ami megakadályozná, hogy a szervezet károsítsa az egészséges sejteket, és enyhítené az agyi ködöt.

A szakértők egyetértenek abban, hogy a kutatóknak először többet kell megtudniuk az agyi ködről, mielőtt jobban kezelni tudnák. "Az orvostudományban létezik az az elképzelés, hogy ha nem tudjuk egy tünetet latinosított orvosi kifejezésre lebontani, akkor kudarcot vallottunk" - mondja Doherty. Ehelyett ez csak ok lehet a további kutatásra.