A Bánkitó fesztiválon a hideg napoknak vége, hiszen július 26-ig számos izgalmas program várja a látogatókat! Élvezd a nyári hangulatot és merülj el a változatos események tengerében!

Az idei utolsók korszakhatárt jelölhetnek, de nem végesek. A Bánkitó és a Kolorádó gyökerei túl sűrűek ahhoz, hogy ne fejlődhessen ki belőlük valami új a soron következő generációkkal. Kevés jobb dolog van annál, mint fesztivált csinálni.

Június közepén egymás után két kisfesztivál posztolt arról, hogy az idei eseményük lesz az utolsó. A Kolorádót és a Bánkitót az elmúlt közel 10 évben nem véletlenül emlegették sokszor egymás mellett. A közönség, a fellépők és a szervezők kívülről nézve közös buborékba tartozhatnak, belülről pedig - ha zenében máshol is volt a hangsúly -, a fesztiválok értékrendjükben minimum egymáshoz közel álló szubkultúrákat képviseltek. Ahogy a Kolorádó-alapító Csete Manek Gábor fogalmazott nemrég a Telexnek: Bánkitó nélkül nem lettek volna ők sem.

A két fesztivál hiányában a 2010-es évek alternatív kulturális színtere Magyarországon egészen más formát öltött volna. A bulizás mellett – ahogyan a 2000-es és 2010-es évek közötti romkocsma negyed fénykorában – a Bánkitó és a Kolorádó fesztiválok már a kezdetektől fogva hangsúlyosan foglalkoztak a nappali civil-kulturális eseményekkel, társadalmi és közéleti témákkal is. A VI. és VII. kerület mély gyökerei szorosan összefonódnak e rendezvényekkel. A fesztiválok színházi és táncos előadásai, installációik, beszélgetéseik és interaktív játékai mindig is nagy népszerűségnek örvendtek, gazdagítva ezzel a kulturális élet palettáját.

A Bánkitót megálmodó zsidó civil-kulturális közösség, a Marom Klub Egyesület központja hosszú ideig a független színházi élet egyik ikonikus helyszínének számító Király utcai Sirályban működött. Szinte közhelynek számított, hogy amikor elérkezik Bánk ideje, a belvárosi közönség tömegesen átköltözik a tó partjára. A 2014 körüli időszakban, amikor a VIII. kerületbe tett vándorlás vette kezdetét, a Sirály csapata megalapította az Aurórát a Népszínház utca környékén. Ugyanebből a közegből származott a Kisüzem, valamint a Müszi és a Hátsó Kapu, amelyek mind hozzájárultak a független kulturális élet pezsgéséhez, egészen addig, amíg be nem zártak.

A Bánk debütálása után hét évvel színre lépett Kolorádó kezdetben tudatosan játszott a különböző ellentmondásokkal, amikor a „pesti fesztivál a budai hegyekben” mottóval indult. Ahogy a fesztivál saját, egyedi atmoszféráját kialakította, a szervezők finomítottak ezen az identitáson, gazdagítva a rendezvényélményt. Ezen kívül a csapat, mely akkoriban a Toldi, a Fogasház, a Lärm és a Kolor színpadain keresztül mutatkozott be, mélyen kapcsolódott a romkocsmák kulturális örökségéhez, ezáltal egy különösen karakteres és autentikus élményt teremtve.

Természetesen, semmi sem zajlik zökkenőmentesen, de amikor a fesztiválokra gondolunk, aligha jut eszünkbe a sok sörmárkás reklám, a telekommunikációs cégek műanyag vízipisztolyai, vagy akár a tömeg. (A Bánkitó és Kolorádó fesztiválok, amelyek tudatosan napi 3-5 ezer főre korlátozzák a létszámot, után a szintén létszámstoppos Orfűn például valószínűleg sokkal nehezebb lesz bejutni 2026-ban, mint valaha.)

A legendásan hiányzó térerő és a hazajutás nehézségei Kolorádóban, a borongós időben a szalmával borított területek sártengerré alakulása, valamint a hideg vizes zuhany Bánkitón mind-mind nosztalgikus emlékek forrásává váltak. Egy fesztivál olyan találkozások és kísérletek színtere lehet, amit semmi más esemény nem kínál, hiszen a fellépők lehetőségei és a közönség igényei egyaránt új dimenziókat nyithatnak. Itt születtek sikeres projektek, sokan találtak egymásra, és különféle emberi kapcsolatok szövődtek, feledhetetlen pillanatokat teremtve.

A Bánkitó és a Kolorádó 2020 után is továbbvitt valamit abból a fent részletezett időszakból, amitől minden nyűgje ellenére külföldön is ismertté vált az itthoni éjszakai élet és a független kulturális közeg - és amiből a mai napig táplálkoznak az újabb és újabb, makacsul kitartó, színvonalas események (lásd ennek a hírlevélnek minimum a felét). Az idei utolsók korszakhatárt jelölhetnek, de nem hiszem, hogy végesek lennének. Ebből a szempontból másként is zárja kapuit épp a két fesztivál: a Kolorádó folytatná, Bánk az alapító Schönberger Ádám elmondása szerint a mostani körülmények között nem lát lehetőséget a megfelelő minőségű folytatásra.

Egyetlen mocskos Fidesszel - az évek alatt fel-felcsapódó, sötét identitáspolitikába csavart őrjöngéssel - nem írhatóak le az idáig vezető folyamatok, miközben a kormány független terület felé tanúsított cinikus vaksága nyilvánvalóan és vastagon felelős. De a NER, mintha nem lenne elég, nem egyedül fújja az ellenszelet: itt van még sok egyéb, a Covid óta erősebben begyűrűző, egymással összefüggő probléma. Gazdasági és energiaválság, fokozódó nemzetközi helyzet, egeket csapkodó infláció, képernyőhöz ragasztó algoritmusok, a zeneipar romló körülményei. Ezek mellé odatenni a kreatívokat erősen megnyomasztó KATA-kivezetést szinte viccesnek tűnik, pedig.

"Fedezd fel a fesztiválok varázslatos nyarát!" – ez a felirat díszelgett a Népszabadság (eh) standján a Sziget fesztiválon, talán egy papírcsákón. Körülbelül húsz évvel ezelőtt láttam, és abban a pillanatban megfogadtam, hogy egyszer majd így élek: a nyaramat fesztiválokkal töltöm meg. Végül nem is egyszer sikerült megélnem ilyen nyarakat, legtöbbször a munka és a szórakozás határvonalán egyensúlyozva. Bánk városkája lett számomra a második otthon, ahol néhány évnyi kitelepített médiamunkás időszakot követően négy éven át a stáb tagjaként élhettem meg a fesztiválok világát. Minden belső kritikánk és külső nyomás ellenére úgy éreztem, jókor vagyunk jó helyen – kevés dolog tudja felülmúlni azt az érzést, amikor egy fesztivál életre kel.

Ma már az országot elárasztják a kisfesztiválok, Bánk úttörő kezdetétől fogva rengeteg különféle szubkultúra képviselteti magát: a metálosok zúgásától a goás, szájktrenszes bulikig, mindannyian elvonulnak a festői tájakra, hogy együtt töltsenek néhány felejthetetlen napot. Különös igény mutatkozik a friss élményekre, és számos tapasztalat áll rendelkezésre, amit érdemes megosztani. A változás szele fúj, és itt az ideje, hogy valami új érkezzen. Jöjjenek hát a következő izgalmas események!

A hírlevél bevezető részében felfedezhetitek az aktuális időszakban látogatható kiállításokat. Ezt követően napokra lebontva találjátok meg a legfrissebb programajánlatokat. Ha bármilyen észrevételetek, ajánlatotok vagy panaszotok lenne, bátran írjatok a [email protected] címre!